Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 37. (Budapest, 1971)
POGÁNYNÉ BALÁS EDIT: Mantegna-metszetek hatása Leonardo-rajzokra
alak előképe pedig Fischel szerint a római Monte Cavallói Dioscurok egyike. Az antik szobor mellett és mintegy azt közvetítve jelenik meg a mantegnai előkép ezen a torinói Leonardo rajzon. A hátizomrajz pontos és erőteljes kidolgozása nemcsak Leonardo anatómiai tanulmányainak az eredménye, hanem a Mantegna-metszetalak (18. kép) és a római szobor (17. kép) tanulmányozásának is. Jóformán vonásról vonásra való megegyezés található ; az antik szobor ebben az esetben is mintegy természettanulmányként szolgált az emberi test anatómiájához. Közvetlenül az Anghiari csatához kapcsolják és 1504-re datálják Leonardónak a windsori gyűjteményben levő, egy tengeri lovak által vontatott Neptunt (13. kép) ábrázoló krétarajzát. 14 Ez valószínűleg előkészítő vázlatul szolgált ahhoz a rajzhoz, amelyet Leonardo Vasari szerint a firenzei Antonio Segni számára készített. A rajz koncepcióját antik mintakép után készültnek tekintik, antik Poseidon szarkofágot jelölnek meg előképeként, s a rajzban fölvetett probléma továbbfejlődésének Raffaello Galateáját, Raffaello-Raimondi Quos ego c. metszetét, Ammanati firenzei Neptun kútját s Bernini Trevi kútját tekintik. Leonardo c rajzánál elsősorban azonban ugyancsak a Mantegna-metszethez (12. kép) való kapcsolódás a szembetűnő. Sokkal közvetlenebbül, mint az antik szarkofágreliefek, melyek ez esetben is elsősorban a Mantegna-metszetek közvetítésével hatottak. A «Tengeri istenek harca» metszetről átvett tengeri lovak közé lehozott Neptun alak pedig egy másik niantegneszk metszetnek, a «Kigyot ölő» alakjának felhasználása a Leonardo rajzon. A kompozíció a Mantegna «Tengeri istenek harca» B. 18. metszet (12. kép) jobb oldali részét használja fel, megduplázza a lovakat, átvéve a kanyargó, kígyózó halfarkukat, s egy másik, jellegzetes Mantegna-alakot illeszt be, a «Kigyot ölő»-t, mely maga is megelőző motívumok továbbfejleszt ('-se, majd Raffaello és Michelangelo alakjaiban megtalálható a továbbélése. 15 A Leonardo Neptun-rajzon (13. kép) annak az antik római szobornak, a Monte Cavallói Dioscuroknak a közvetlen tanulmányozása is fölismerhető, amely a Mantegna metszetnek is előképe. A rajz jobb szélén levő ló heves mozdulatvillanása az egyik Monte Cavallói ló (14. kép) egy sajátos nézetét adja vissza teljes pontossággal. p]gyre inkább kibontakozik ennek a római antik szobornak a jelentősége a reneszánsz művészet előképei között. Az anghiari és cascinai csatakarton készítésekor, az 1501— 1505 közötti firenzei korszakukban Leonardo és Michelangelo elmélyülten tanulmányozta és tudatosan alkalmazta a mantegnai metszetmotívumokat mind érzelmi, mind formai előképekként. Az anghiari csatához készült részlettanulmányok között kiemelkedő jelentőségűnek tekintik a két budapesti krétarajzot. A vörös kréta fejen (23. kép), 16 mely a kartonon a jobbról előretörő sisakos fejet mutatja, a fékevesztetten sötétlő szenvedély, mely a harcos vonásait eltorzítja, egyik fölényes bizonysága Leonardo csodálatos fiziognómiai jellemzőképességének. Mantegna-metszet szolgáltatta az előképet: a «Sirbatétcl» c. metszetének 17 jobb szélén álló, fájdalmában sírva kiáltó János "Cl ark, K.: i. m. 12.570. kat. sz. (I. k. 109.) '•' P o g á n y-B a 1 ás, E.: Sur la date de la Bataille de Cascina de Michelange. I. m. 16 Leonardo da Vinci: Harcos feje. A «vörös fej». 220 X ISO cm. ktsz. 1774. Irodalom: A' a y e r L. : A rajzművészet mesterei, a Szépművészeti Múzeum régi külföldi rajzgyűjteményének legszebb lapjai. Budapest, 1957. 22.; Richter, J. P.: The Literary Works of Leonardo da Vinci. London, 1970. 17 Ala ni egna : Sírhat étel, rézmetszet. Il i n d. A. M. : i. m. V. 6; Tietze-Con]• a t, E.: Mantegna. London, 1955. 242., az 1490-es évekre datálja. - B e 1 1 o n c i n i, M. - C. — C a r a v agi i a, N.: i. m. 124.
