Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 37. (Budapest, 1971)

POGÁNYNÉ BALÁS EDIT: Mantegna-metszetek hatása Leonardo-rajzokra

MANTEGNA-METSZETEK HATÁSA LEONARDO-RAJZOKRA Mantegna «Tengeri istenek harca» B. 18. c. metszetének jobb oldalán a lovon ülő, nyitott szájú, üvöltő alak feje (15. kép) Leonardo da Vincinek az Anghiari csatához készült Windsor 12320 r. rajzán levő férfifejjel (16. kép) tökéletes megegyezést mutat. Vonásról-vonásra híven adja vissza a metszeten levő fejet, fordított nézetben. Az Anghiari csata kompozíciójának, a hozzá készült és vele kapcsolatos rajzoknak tanulmányozásakor mind ez ideig figyelmen kívül maradtak a Mantegna metszetelőzmények. Alaposabb tanulmányozás után megállapítható, hogy Mantegnának több metszetmotívuma is előképül szolgált Leonardo e művénél, éppúgy, ahogy Michelangelónak az ugyanebben az időben ugyancsak a Palazzo Vecchio Tanácstermébe tervezett Cascinai csatakartonján is megállapítást nyert a Mantegna metszetmotívumok előképként való alkalmazása.

1 A Mantegna motívumok nemcsak formailag, hanem a lelkiségnek, az érzelmeknek az arcon tükröződő és kifejezésre jutó problémájával kapcsolatosan is ihlető forrássá váltak. Mantegna hét ún. autográf rézmetszete közé tartozó «Tengeri istenek harca» (12. kép — B. 18.) c. művében Fiocco- az antikvitás géniuszának addig soha nem látott hevességgel való újjáéledését látta. E műveket a metszettel foglalkozó szerzők általában az antik művészethez és antik irodalomhoz kapcsolták, jóllehet sem a motívumok inspirációs forrásaira, sem a datálásra nézve nem értenek teljesen egyet.

3 A metszetmotívumok antik előképeiül szarkofágreliefeket jelölnek meg,

4 irodalmi inspirációs forrásnak pedig többek közt Diodorus Siculus Ichthyophagoszát tekintik, mely 1472-ben jelent meg Bolognában Poggio fordításában. A lapok datálásának kérdése vitatott: keletkezésének idejét egyrészt a lapon levő felirat évszáma, másrészt Diodorus Siculus művének megjelenési éve alapján határozzák meg. Hind és E. Battisti 1490-re datálja e lapokat.

5 A «Tengeri istenek harca»-metszetek inspirációs forrásainak és keletkezési idejének meghatározása azért is jelentős, mert e metszetek hatása a reneszánsz legnagyobb mestereire s a művészet továbbfejlődésére nézve éppen annyira számottevő, mint amennyire motívumaival a megelőző fejlődésnek mintegy összegezése. 1 P o g á n y - B a 1 á s, E. : Sur la date de la Bataille de Cascina de Michel-Ange. Actes du XXII

e Congrès International d'Histoire de l'Art. Budapest, sajtó alatt. 2 F i o c c o, G. : Mantegna. Milano, 1937. 99. 3 B e 11 o n c i n i, M.-C. — C a r a v a g 1 i a, N. : L'opéra compléta del Mantegna. Milano, 1967. 108. old., 55. sz. 4 C 1 a r k, K. : Transformation of Nereide in the Renaissance. The Burlington Magazine, 1955. 214. 5

Hind, A. M.: Early Italian Engravings. London, 1948. V. 27; Battisti, E.: II Mantegna e la letteratura classica. Atti del VI. eonvegno internationale di Studi sul Rinascimento. Firenze, 1965. 35.