Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 36. (Budapest, 1971)

ZENTAI LÓRÁND: Giovanni Battista Sangallo rajza és a Medici kápolna freskóterve

síremlékéhez készült tervek hatását idézi a Mediei-kápolnában való munka korai szakaszában.

15 A szarkofágokon fekvő alakokban talán még az általában feltételezettnél is nagyobb a másolói hűség: a berlini Dosio-vázlatkönyvben szereplő rajz (79. kép)'

16 nagyobb részletgazdagsága, az alak világosabb elhelyezése, testszerkezete arra mutat, hogy mindkét rajz, a berlini is, a firenzei is egy eltűnt jobb kvalitású rajzról készült — esetleg Michelangelo rajzáról, vagy legalábbis egy jobb másolatról. Az eddigiekből, a tárgyalt rajzok tematikus vizsgálatának eredményeit összefoglalva, világosan kitűnik, hogy egy érckígyó-történetet ábrázoló kompozíció látható egy lapon (a budapestin) a Mediei-kápolnába készült egyik síremlék vázlatával, s ha az Uffizi 007 E. sz. lappal, valamint más lapokkal megállapított összefüggések

17 helytállóak, ez az ábrázolás valaha a Medici-kápolna egyéb terveit fenntartó rajzok csoportjában volt található. Ez a tény igen érdekes kérdésben válik fontossá. A. E. Pop]) vetette fel könyvében

48 azt a vonzó hipotézist, hogy Michelangelo freskókat is tervezett a Medici-kápolna lunettáiba — s ezekhez az előzetes vázlatokat Popp az oxfordi érckígyó-történetet ábrázoló lapban,

111 valamint Krisztus feltámadása-kompozíciókban

50 vélte megtalálni. Az újabb szakirodalom váltakozva hajlik e feltevés elvetésére, illetve elfogadására

jl — néhány körülmény ugyanis valóban alátámasztja Pop]) gondolatát,

52 másrészt viszont a sír- és freskótervek közvetlen Összefüggésére mindeddig a legcsekélyebb bizonyíték .sem merült fel. Ugy vélem, s ez Giovanni Battista újonnan publikált rajzának legfontosabb tanulsága: az érckígyó-kompozíció megjelenése a Medici-kápolna egyéb tervvázlatai közt a budapesti lapon, még ha ennek dokumentum-értéke másod- vagy harmadlagos is, legalábbis némi támpontot jelent Popp érdekes feltételezése mellett, s esetleg kilendítheti azt a tárgyi bizonyítékok teljes hiánya miatti mozdulatlanságból.

53 ZENTA1 LORÁND 15 T o l n a y, Ch. de: i. cikk, 73. — az 1513-as terv Madonna-alakjával hozza kapcsolat ha. 46 H ü I s e n, Ch.: i. m. XLLV. tábla, 84. kép. 17 L. 17-18. jegyzet, 48 P o p p, A. E.: i. m. 96. s kk. (főleg 98- 99.) és 158. s kk. 49 Oxford, Ashmoiean Museum: ltsz. 29. 50 Windsor, Royal Library: ltsz. 12707., Párizs, Louvre: ltsz. 691/b., London, British Museum: ltsz. 1800- 6 - Ili - 1 33. 51 L. Dussler, L. : i. ni.: 195. sz. alatt. "'- Írott forrásadatok Michelangelo freskó-terveire vonatkozóan (témamegjelölés nélkül), ikonográfiái meggondolások — Popp, A. E.: i. m., i. h. 53 Egy további, a fentieket hasonló módon erősítő összefüggés is figyelembe veendő még, bár bizonyító értéke szintén csak feltételes: a British Museum egyik lapján a verséin érckígyó-kompozícióhoz készült részlettanulmányokat találunk, míg a rectón levő maszktervek talán szintén a Medici-kápolnába készültek. London, British Museum : ltsz. 1859 — 0 — 25 — 557. A recto ábrázolásait S t e i n m a n n , K. (i. m. 607. old., 79. sz.), Thode, H. (i. m. 299. sz.) a Sixl us-kápolnával, B e r e n s o n, B. (The Drawings of the Florentine Painters. II. Chicago, 1938. 1490. sz.) all. Gyula-síremlékkel, Popp, A. E. (i. m. 156. old., 4-7. sz.), Tolnay, Ch. de (i. m. 214. old., 91. sz.), Wilde, J. (i. m. 33. sz.) a Mcdici-kápolnával hozzák kapcsolatba. A verso két férfiaktját Frey, K. (Die Handzeichnungen Michelagniolos Buonarroti. Berlin, 1909— 11. 31. sz., 20 — 21. old.) a Cappella Paulina Pál megtérése freskójához készült tanulmánynak tartja, anélkül azonban, hogy a megfelelő alakokat megtalálná ott, T h o d e, H. (i. m. 299. sz.) kötélhúzó figurákat lát bennük, Popp, A. E. (i. m. 157. old., 7. sz.) és T o 1 n a y, Ch. de (i. in. 214. old., 91. 3z.) műhelymunkának véli, Wilde, J. (i. m. 33. sz.) és D u s s 1 e r, L. (i. m. 159. sz.) szerint az oxfordi érckígyó-kompozíoióval állnak kapcsolatban. 12 Bullet in 36. 177