Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 36. (Budapest, 1971)

G. AGGHÁZY MÁRIA: Leonardo da Vinci lovas szobra

Mindezek után pedig csak az marad hátra, hogy a budapesti kis lovas arcát a fiatalkori I. Ferenc ábrázolásokkal hasonlítsuk össze. Az ismeretlen mestertől származó és a Chantilly Musée Condé-ban őrzött,

37 avagy Jean Clouet-nak valamivel későbbi, a párizsi Louvre-ban látható portréjával. Ebben a hosszú orrú, gunyoros arcban (69. kép) a mi kis figuránkon is felismerhetjük Leonardo utolsó pártfogóját, I. Ferenc francia királyt, mint régi lovagi tornajáték biztosan könnyed és győztes főszereplőjét. Azt a körülményt, hogy lovasunk vértezet nélkül, a lábakon alig jelzett, ing-szerű ruhában ábrázolt (70. kép) s hogy hajlékony, ruganyos alakja nyereg nélkül is biztosan ül lován, hajlamosak lennénk egy további lovagi történet eljátszásával megmagyarázni. Jacques de Basiu (vagy de Basin) egy kéziratában

38 «Des trois chevaliers et de la chanis» (chemise) története olvasható. Eszerint a szíve hölgyét legáldozatosabban szolgáló lovag hajlandó volt érte páncél nélkül, a hölgy ingébe öltözve megvívni. Ismerve Ferenc lángoló érzelmeit nagybátyja, XII. Lajos király élete utolsó évében feleségül vett ifjú neje, az angliai Mária iránt,

30 feltételezhető volna róla ilyen vállalkozás, bár erre vonatkozó pontos adatunk nincs. A puszta ingben, vagy vértezet nélküli vívás mint különös hősiesség jele különben nem idegen Artúr király udvarának más, legkiválóbb lovagjaitól sem, mint pl. Lancelot-tól vagy Tristan-tól. (Sir Thomas Maiorv kb. 1400—1471 : Le mort d'Artúr. I/V-17; II/XI1, 159, éd. Rhys). Ugyanígy bizonytalan feltételezés és még el nem dönthető, hogy a New York-i és londoni kocsiba fogásra szánt nem nélküli lovak (71 — 72. kép), későbbi utánrendelések-e az egyéb másolatokhoz hasonlóan Leone Leonitól a «Chevalier à la Charette», azaz Lancelot du Lac története eljátszásának megörökítésére.

40 Közvetett adatunk van ugyanis a XV. századból arra, hogy a nőcsábító lovag szerepe már akkor is kedvelt volt. Amikor Jó Fülöp burgundi fejedelem németalföldi tartományaiban tartózkodott, egy alkalommal éles nézeteltérése volt fiával, a későbbi Merész Károllyal. Haragjában lóra ülve titokban elhagyta Brüsszelt és egész éjjel a környék erdőségeiben kóborolt. Másnap reggel Philippe Pot lovagra hárult a feladat, hogy a fejedelmet megkeresse és visszatérésre bírja. Mikor megtalálta, az ügyes udvaronc a következő hízelgő formába burkolta szemrehányását: «Bonjour monseigneur, bonjour, qu'est cecy? Faites vous du roy Artus maintenant ou de messire Lancelot'))

11 Ezt a feltevést az a körülmény támogatja, hogy Leone Leoni, Granvella kancellárral, Arras püspökével 1549 — 1550-ben folytatott levelezésében állandóan sürgette és minden áron meg akarta az ő révén szerezni az I. Ferencnél maradt ló- vagy lovas modellt. Erre azért volt szüksége, mert nélküle nem tudta elkészíteni V. Károlynak tervezett lovasszobrát. A levelezés végeredményéről nincs pontos értesülésünk. így azonban az 1584-ben Leoni birtokában említett híres Leonardo-lómodell származhatott a Melzi-hagyatékból, de valószínűbb, hogy az I, Ferencnél maradt példányt sikerült mégis megkapnia.

42 Lomazzo és a francia lovagi életről szóló különböző történeti szövegek nyomán mindenesetre biztosnak látszik, hogy a meghiúsult milanói emlékművek helyett, ^zzel a kis remekművel szándékozott hódolni Leonardo élete végén a számára gondtalan menedéket nyújtó uralkodónak és így számos rajzvázlat után a kisméretű 37 M i r e p o i x — Andrieux . . . : i. m. Kig. Col. 1. 38 S a i n t e-P a 1 a y e, J.-B., de La Curne de: i. m. II. 112-132. 39 M i r e p o i x . . . i. m. 32 - 35. 40 S a i n t e-P a 1 a y e: i. m. I. 42. old., 36, 37. jegyzet, etc. 41 Chastellain, G. : Chronique des choses de ce temps. Oeuvres Compl, I — VIII. Bruxelles, 1863- 66. III. 279. 42 P 1 o n, E. : Leone Leoni e Pompeo Leoni. I —

II. Paris, 1887. 41, 55, 56, 57, 59, 63, 99.