Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 36. (Budapest, 1971)

MRAVIK LÁSZLÓ: A budapesti «BROCARDVS»-portré néhány kérdéséhez

bizonyítható érv nem szólt mellette. A füles tábla funkciójának magyarázata szintén kimaradt a vizsgálódás köréből.

8 Hartlaub, aki Aunert megelőzően több munkájában is megkísérelte a talányos giorgioneszk ikonográfia és ikonológia megfejtését, képünkön egy szabadkőműves társaság attribútumait vélte felfedezni. Véleményét azonban általánosan elvetették, mert érvelése erősen spekulatív volt.

11 * A portré ikonográfiái értelmezésének egy másik lehetősége ugyancsak a könyöklő attribútumaiból indul ki. Mindenekelőtt fel kell tételezni, hogy a művész — bárki legyen is az, — e jeleket nem ötletszerűen, a néző megtévesztésére, hanem a megfejthetőség igényével helyezte a képre, s a jelek egymással összefüggésben állnak. Előzetes feltételezés, hogy mivel a két első embléma nyilvánvalóan attribútum, a harmadik is az. Erre vall elhelyezése is. Ha a három jegy összefügg, akkor ezen belül az értelmezésnek két lehetősége van: vagy három, egymással összefüggő fogalmat jelöl, vagy pedig egyazon fogalmat mélyíti el, annak háromféle vonatkozását világítja meg. A középkor és a renaissance ikonográfiájában a hármasfej fordul elő leggyakrabban, ennek értelmezésére kell először kitérni. Fontos középkori példáját találjuk a Hortus Deliciarum egyik miniaturáján, melyet Landsbergi Herrád, a hohenburgi Ottilia-kolostor apátnője készíttetett, 1175— 1205 között. Sajnos az eredeti mű elpusztult, csak rajzmásolataiból ismert. A minket érdeklő lapon (55. kép) a hármasfej a tudomány, bölcsesség, filozófia attribútumaként jelenik meg. A három női fej, kis koronával az ethiea — logica — physica egységeként mint a szabad művészetek középpontja, irányítója szerepel.

10 A hármasfej azonos szerepű — tehát egy összetett bölcsességszimbólu

m — egy ismeretlen fametszőtől származó, 1504-ből datált lapon.

11 Ugyancsak ide tartozik Tiziano késői műve, a londoni National Gallery be került Prudentia. A három különböző korú férfifej alatt az életkorukra jellemző állatábrázolások, s a fejek mellett magvarázó feliratok vannak: «NE FVTVRA ACTIONE DE TVRPET»/«PRAESENS PRVDENTER AGIT»/«EX PRAETERVO»/. Bár kétségtelenül bölcsességszimbólum, ikonográfiailag valószínűleg kétértelmű és a három életkor allegóriáját is jelenti.

12 A példák tovább is sorolhatók. Amennyiben, mint ezt néhányan feltételezték, a budapesti képmáson levő hármasfej Hekatét ábrázolja, úgy ez szintén felfogható bölcsesség-szimbólumnak, az istennő ugyanis a körültekintés és jövőbe8 Képünket Cappello-arcképének tartják: Gronau, G.: Kritische Studien über Giorgione. Rep. für Kunstwiss. XXXI, 190S. 430 — 431. — F i o e c o, G.: Giorgione. Hamburg, 1942. 31. — C o I e t t i, L. : i. m. 05. — Z a m p e t t i, P.: i. m. (52. kat. sz. Megemlítendő, bogy egy másik Cappello-családtagot ábrázoló szoborportré még a <|uatt roeento végéről, gesztusában erősen hasonlít a budapesti képre, készítője Antonio Rizzo, 1. M aria e h er, G. : Profile di Antonio Rizzo. Arte Veneta,H, I 948. 72. old., 84 - 85. kép. !l Hart 1 a u b, G. F.: Giorgiones Geheimnis. München, 1925. (50— 70. "' S 1 r a nb, A. — Ke 11 e r, G.: Hortus Deliciarum par l'abbesse Herrade de Landsberg. Strasbourg, 1901. 10-11., fol. IX. " V an Marie, R.: Iconographie de l'art profane. La Haye, 1932. II. 240. kép. 12 A képről pl.: Buchanan, W. : Memoirs of Painting with a Chronologican History of the Importation of Pictures by Great Masters into England since the French Révolution. London, 1824.11. 277., 292. (Tiziano; a fejek V. Károlyt., IL Gyulát és Alfonso d'Estét ábrázolják: a kép Rómából származik, később Lucien Bonaparte gyűjteményében, innét került Angliába). — Panofsk v, E. — S a x 1, F. : A Late Antique Religious Symbol in Works by Holbein and Titian. The Burl. Magaz. XLIX, 192(5. 177 - 181. T ie t z e, H.: Tizian. Leben und Werk. Wien, 1930. 240., 293. old., 249. kép.