Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 36. (Budapest, 1971)
SEVERIN, HANS-GEORG: Ábrahám áldozatát ábrázoló keletrómai dombormű
mészkőlap, amely a konstantinápolyi Studios János-templomából származik. 44 Az épület első építési periódusához (építési idő kb. 453—463) 45 természetesen nem kapcsolható,"' a relief stílusa későbbi időre mutat. 47 A merev, majdnem szögletes mozgású alakok, a kis törzs összefogott testisége és a hosszú végtagok, a telt orcájú kerek fejek, mélyenülő nagy szemekkel a kora VI. századi keletrómai elefántcsontszobrászattal 18 mutatnak rokon jegyeket és néhány vonásukkal annak a két isztambuli szőlőfürttel díszített oszlopdobnak 19 az alakjához hasonlítanak, amelyek a konstantinápolyi Anieia Juliana Polyeuktos-temploma (VI. század 3. tizede) épületszobrászatával való rokonságuk révén rövidebb időn belül keltezhetők. 50 Végül a Bevonulás-relief ornanientális keretében levő keresztet imádó kis négylábú megformálása pontosan egyezik a philippi A bazilika (500 körül — VI. század eleje) épületplasztikai töredékeinek állatalakjaival. 51 A berlini Izsák feje a Bevonulás-relief Krisztus fejével igen jól egybevethető, majd Izsák hegyes térde Krisztus térdéhez hasonló ; az öv fölött a tunika zacskószerű gyűrődése pl. a márvány oszlopdob pásztoránál 02 ismétlődik meg. Nyilvánvaló tehát, hogy Anastasius (491 — 518) vagy 1. Justinus (518 — 527) korának konstantinápolyi szobrászatában létezett egy Izsák-típus, mely másfajta volt, mint a theodosiusi típus. A berlini relief teljes kompozíciója, erős csonkasága következtében, nem rekonstruálható kifogástalanul. A profilnézetben térdelő (ruhátlan vagy felöltöztetett) Izsák további ábrázolásai találhatók azon domborműves szélű márványlapok vagy menzák nagy csoportjának néhány töredékén, 53 amelyek főként a Földközi tenger keleti térségében kerültek szórványosan elő. A szóbanforgó darabok Ábrahám-Izsák csoport44 Ltsz. 2395. — Mendel, G.: Catalogue ... i. m. 569. sz. — G r a b a r, A.: Sculptures . . . i. m. 50. old., 14. tábla, 3. kép. — L. továbbá 1) e 1 v o y e, Ch., RbK I, 1966. 914. hasáb («Cancelli»). 45 Vö. Kramer, J.: Skulpturen mit Adlerfiguren an Bauten des 5. Jahrhunderts n. Chr. in Konstantinopel (Phil. Diss. München). Köln, 1968. 64. 46 Ellenben Talbot K i c e, D. (Kunst aus Byzanz. München, 1959. 38.), U 1 b e r t, Th. [Studien zur dekorativen Reliefplastik des östlichen Mittelmeerraumes. München, 1969. 105. (125. jegyzet)] a reliefet az V. sz. végére datálta, anélkül, hogy feladná a templom díszítésével való összefüggését, mely hosszabb ideig tarthatott. 47 K o 1 1 w i t z, J. (RAG IV. 1959. 1125 sk. hasáb — «Elfenbein») «grafikus stilusa» alapján az V. sz. 80-as éveire datálta. E feltevés lényegében Basilius és Boethius 480 és 487-ből Származó róma-városi diptichonján alapul. (V o 1 b a c h, W. F.: Elfenbeinarbeiten . . . i. m. 5 — 6. Sz.) Ezeket az elefántcsontokat a magam részéről kifejezetten lokális jellegű munkáknak tartom, melyeknek jelentőségét a kor művészetörténetében nem szabad túlbecsülni. 48 Vö. pl. az 517-ből származó Anastasius-diptichon alsó mezőjének alakjaival: V o 1 b a c h, W. F.: Elfenbcinarbeiten ... i. m. 17 — 21. sz., továbbá az ún. Muranodiptichon-csoport elefántcsontszobrainak mozgalmas figuráival, így pl. az ún. Mindeni Pyxis (Berlin) Saloméjával (uo. 174. sz.). 49 M e n d e 1, G. : Catalogue . . . i. m. 658 — 659. sz. — Graba r, A. : Sculptures . . . i. m. 20 — 21. tábla. 50 Vö. Mango, C. — Sevcenko, I.: Dumbarton Oaks Papers 15, 1961. 247. 51 Vö. különösen L e m e r 1 e, P.: Philippes et la Macédoine orientale. Paris, 1945. 408. old., 13 c tábla; Ulbert, Th.: Studien, i. m. 148. sz. Összehasonlítás uo. 25. Az A bazilika épületplasztikájának elatálása uo. 21, 102 sk. (105. jegyzet). 52 Vö. Graba r, A.: Sculptures . . . i. m. 20. tábla, 3. kép. 53 Az első alapvető anyaggyűjtés: M i c h o n, E.: Revue Iá01i<|iie X. S. 12, 1915. 485 skk.; 13, 1916. 121 skk., ez ideig számomra nem hozzáférhető. Az anyag és irodalom újabb összegyűjtését nyújtja Eitzing e r, E.: A Marble Relief . . . i. m. 22. L. továbbá E s z 1 á r y, E.: On the Development . . . i. m. 215 skk., old., I. kép. 10* 147
