Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 34-35. (Budapest, 1970)

WEGNER, WOLFGANG: Megjegyzések a Szépművészeti Múzeum Rembrandt-iskolához tartozó rajzaihoz és a Rembrandt-műhely problémájához

nát), a Rembrandt-képnek egy korábbi, az 1630-as évekből való, s a végleges megoldás előtti változatát őrzi.

19 Ezt a feltevést Benesch részben elvetette. Szerinte a budapesti rajz által képviselt állapot nem sokkal előzhette meg a végleges kompozíciót.

20 A budapesti rajz másolójának a kérdésével mindeddig nem foglalkoztak. Kaufmann szerint e lap «biztosan Rembrandt műhelyében keletkezhetett*. Benesch gondolatmenete értelmében tehát az 1047 előtt készült másolat a képnek — Kaufmann szerint — egy korábbi, még a rembrandti változtatás előtti állapotát adja vissza. (Von Baudissin is — 1935-ben — Kaufmann-másolat kritériumát fogadta el.) Barent Fabritius 1043 óta volt Rembrandt tanítványa. Művei között a Rembrandt által korrigált haarlemi rajzának

21 kettős térsikú konstrukciója hasonlítható a budapesti rajzéhoz, bár ez nem támogatja attribuciónkat, mivel a budapesti lap Rembrandt képének a másolata. A rajz színessége alapján, Fabritius rotterdami, «A szatír látogatása a parasztnál* című lapjához hasonlít.

22 Fontosak Pont utalásai B. Fabritius műveiben,

23 különösen az ugyancsak Rotterdamban található «Pásztorok imádása* című rajzán megfigyelhető Rembrandt hatásokra.

24 E lap Rembrandt 1040-ból való «Pasztorok imádása* című képével áll kapcsolatban (London, National Gallery).

25 Itt ismét ugyanahhoz az évhez érünk, mint amelyet Benesch a budapesti rajz keletkezésével kapcsolatban felvetett. Az 1587-es leltári számú budapesti rajz (biszter, 207X293 mm) a Rembrandtkörbe tartozó lapok között található, és a Benesch által 1904-ben publikált, magángyűjteményben levő Rembrandt-rajz után készült (70. kép).

26 Dávidot ábrázolja, fiától, a lázadó Absalomtól való menekülése közben, amint megparancsolja Zadok papnak és fiainak, hogy térjenek vissza Jeruzsálembe (2. Sám. 15,27). Benesch szerint az eredeti rajz 1650 körül készülhetett, és már Rembrandt késői stílusa figyelhető meg rajta. A budapesti példány teljesebb, az épületből több látható, mint a körülvágott eredetin. További eltérés, hogy a bal oldali alak feje, Zadoké, mindkét lapon más. A budapesti másolaton balra fordulva, a Rembrandt-rajzon fején turbánnal Dávidra tekintve látható, arcán az engedelmesség és a bizalom kifejezésével. A budapesti rajz korábbi megoldást rögzít, ugyanis a Rembrandt-rajz alaposabb vizsgálatánál látható a pentimento a fejen, jól kivehető a fedőfehér alatt az oldalra fordított fejtartás (mint a budapesti rajzon), és ez eredeti fejfedő. Benesch az általa publikált rajzzal kapcsolatban utal egy hasonló, lord Farington tulajdonában levő Rembrandt-rajzra.

27 A szamaritánus fejtartása ezen a rajzon pontosan 19 Kaufmann, H.: Rembrandts Berliner Susanna. Jahrbuch der preuSSiSehen Kunstsammlungen. 45, 1924. 72. ; B a u d i s S i n, K. von: Rembrandts Berliner Susanna. Repertórium für Kunstwissenschaft 46, 1925. 263 — 264. 20 Benesch, O.: i. m. III. 536. Sz. - B e n e S c h, O.: Rembrandt, Werk und Forschung. Wien, 1935. 38. 21 B e n e s c h, O. : i. m. IV. 856. Sz. — Rembrandt korrektúrája — BeneSch Szerint — 1648 -50 körüli. - Pont, D.: Barent Fabritius. Utrecht, 1958. 94. Pont Szerint Fabritius Szerzősége a haarlemi rajzot illetően kérdéses. 22 P o n t, D.: i. m. 124.; Katalog der Zeichnungen 6. sz. 23 P o n t, D.: i. m. 84. — Lásd a könyv recenzióját S u m o w s k i-tól: Kunst«hronik, 1959. 287-294. (különösen 288, 290.). 24 P o n t, D.: i. m. 123. — Katalog der Zeichnungen 3. sz. 25 B r e d i u s, A. : i. m. 594, sz. - Mac L a r e n, N. : The Dutch School. London, 1960. 311. Utalással a Rembrandt-iskola további rajzaira (Maes) ez után a kép után. 26 Ben es ch, O.: Neuentdeckte Zeichnungen von Rembrandt. Jahrbuch der Berliner Museen. VI. 1964. 105-150. 27 B e n e s c h, O.: Rembrandt as a Draughtsman. London, 1960. 59. sz.