Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 34-35. (Budapest, 1970)
WEGNER, WOLFGANG: Megjegyzések a Szépművészeti Múzeum Rembrandt-iskolához tartozó rajzaihoz és a Rembrandt-műhely problémájához
Rembrandt-körhöz tartozó rajzon 8 és Salomon de Braynál 9 Elizeus ülve látható. Kivétel, és bizonyos fokig a budapesti rajzhoz hasonlít Cl. Corn. Moeyaert svdé magángyűjteményben levő képe, 10 amelyen Rebekka ugyan áll, társnői azonban ülve ábrázoltak. 11 A budapesti rajz datálási problémájának megoldásához a lipcsei festmény nyújt bizonyos támpontot (1663). A rajz azokhoz az 1050-es évekből származó lapokhoz tartozik, amelyeknél Sumowski még a Lastniann-féle stíluselemek hatását hangsúlyozza. 12 Jellemző ezekre a krétarajztechnika is. Példaként említhetjük a sokalakos, 1057-ből való haarlemi tanulmányt 13 és az amsterdami Rijksprentenkabinet «Krisztus az Olajfák hegyén» című rajzát. 1 ' 1 Az 1661-ből származó, egy kép vázlataként készült brüsszeli rajznál (Brüsszel, De Grez-gyűjtemény, korábban Falck szerint párizsi magángyűjteményben 15 ) a lastmanni stíluselemeken már a rembrandti befolyás kerekedett felül. 16 S mivel ez a fordulat Eeckhout rajzstílusában az 1660-as években készült művekre jellemző, ezért ez is azt bizonyítja, hogy a budapesti rajz korábban, az 1650-es évek végén keletkezhetett. A rajz sok tekintetben egyezik a lipcsei képpel. Elizeus mellett jobbra egy kosár látható, nekitámasztott vándorbottal. Elizeus termete, típusa és turbánja is megegyezik a rajzon és a kivitelezett képen. Ugyanígy azonos Rebekka zsinórozott fűzője is. Mindkét alkotáson Rebekka mögött balra látható az itatás-jelenet. Motívumegyezések találhatók azonban Eeckhout más képein is: ugyanilyen előrenyújtott nyakú, felmálházott teve jelenik meg prágai festményén, míg brüsszeli rajzán (1661 körül) a teve balra előre nyújtja nyakát, akárcsak a lipcsei festményen. További meglepő egyezés látható Eeckhout «A Gibea-beli öreg földműves szállást ad a levitának és ágyasának)) című budapesti festményével. 17 Hasonló Rebekka és az ágyas hanyag, ülő tartása, csak éppen a képen levő figura korábban készülhetett. Összevethető továbbá mindkét alak feltámasztott jobb karjának tartása is. A «Zsuzsanna és a vének» című budapesti rajzot (ltsz. 1737) feltételesen Barent Fabritiusnak szeretném tulajdonítani (75. kép). A színes lap (toll, barna, szürke, barna és vöröses lavírozás, 178X238 mm) a Rembrandt kópiák között található a gyűjteményben, ugyanis Rembrandt 1647-ben készült berlini festményének 18 a másolata ez, s mint ilyen, jelentős szerepet játszott a kutatásban. Hans Kaufmann teóriája szerint a budapesti rajz, amely jelentős eltéréseket mutat a berlini képhez viszonyítva (így az egyik öreg férfi brutálisan öleli magához Zsuzsan8 Hol e r m u n d, H. M.: Rembrandts Handzeichnungen und Radierungen zur Bibel. Stuttgart, 1963. 6. old., 31. kép. — A rajzot Benesch nem vette fel Rembrandt rajz-korpusába. Talán Ferdinand Bol műve? 11 M o 1 t k e, W. von: Jan de Bray. Marburger Jahrbuch für Kunstwissenschaft, XI/XII, 1941. 395. old., 75. kép. A rajz Frankfurt am Main-ban van. 10 G r a n b e r g, O.: Trésors de l'art en Suède. I. Stockholm, 1911. 43. tábla. 11 Bigler Számára a téma nem kétséges, mivel a budapesti rajzot idézett művének 48. oldalán említi, mint «Ismeretlen XVII. századi németalföldi* mester művét. 12 S u m o w s k i, W. : Gerbrand van den Eeckhout als Zeichner. Oud Holland LXXVII, 1962. 11 - 39. 13 Sumo w ski, W. : i. m. 1 S. old., 23. kép. 14 H e n k e 1, M. I).: Teekeningen van Rembrandt en school. Catalogus I. Amsterdam, 1943. - Eeckhout 2, 117. tábla (ecsetrajz). 15 A. Le Goupy Le Captain gyűjtemény. Paris (1932). 16 S u m o w s k i, W. : i. m. 19. 17 P i g 1 e r, A. : Katalog der Galerie Alter Meister. Budapest, 1967. I. 208. - Ltsz. 9822. 18 B r e d i u s, A.: Rembrandt Gemälde. Wien, 1935. 516. sz. - Bauch, K.: Rembrandt Gemälde. Berlin, 1966. 28. Sz.
