Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 34-35. (Budapest, 1970)

SZMODISNÉ-ESZLÁRY ÉVA: Németalföldi, holland és flamand szobrok Magyarországon. III

A budapesti kisbronz portré a németalföldi mesterek realizmusának nagyszerű példája. A részletformák hűsége és finomsága eszközül és keretül szolgál ahhoz, hogy az ábrázolt egyénisége minél jobban kifejezésre juthasson. Kisbronzunk alkotója a németalföldi portré-művészet kiváló példáit ismerhette, — elsősorban a festészet köréből. Ezek a művek indíthatták a művészt arra, hogy a kisplasztikában, a portré műfajában olyan alkotást hozzon létre, mely méltán sorolható a XVII. századi nagy holland portré-művészet előzményei közé. A XVI. század végén és a XVII. század elején az utrechti származású, Amsterdamban működő Hendrick de Keyser az egyetlen holland szobrász, akinek alkotásai a holland portré-művészet fejlődésének élvonalába olyan szervesen kapcsolódnak bele, mint a mi darabunk. Keyser szerepét a holland szobrászat fejlődésében nem lehet eléggé hangsúlyozni. A vallási harcok képrombolása utáni időszakban, amikor a holland származású jelentős szobrászok, mint pl. Adriáén de Vries és Hubert Gerhard külföldön válnak az egyetemes művészeti fejlődés szempontjából is fontos egyéniségekké, ő mint építész és szobrász odahaza működik.

5 1591-ben költözik Utrechtből Amsterdamba.

6 A gazdaságilag fejlődő és virágzó kultúrájú város lehetőséget ad a művészeknek elképzeléseik megvalósítására.

7 Keyser építészeti tevékenysége jelentős mértékben befolyásolta Amsterdam városképének alakulását. A szobrászatban főműve a hollandok függetlenségét és szabadságát kivívó Urániái Vilmos delfti síremléke. Tehetséges művész, aki nem csupán azért jelentős, mert hazájában működött, hanem azért is, mert részese volt az európai művészet vérkeringésének is. Tudjuk róla, hogy külföldön dolgozó honfitársainak munkáit metszetkönyvekből és kisbronzok által ismerte meg.

8 Feltételezik franciaországi útját,

9 írnak arról a hatásról, amelyet az antik művészet tett rá,

10 és arról a kapcsolatról, amely a kor két jelentős holland személyiségéhez, Pieter Cornelis Hoofthoz, a humanista történetíróhoz és költőhöz ós a festő Cornelis Keféihez fűzte.

11 Szobrászi tevékenységében elsősorban a portrék jelentősek. A delfti síremlék impozáns együttesének is legmegragadóbb részei éppen a portrék. Elisabeth Neurdenburg, Hendrick de Keyser munkásságának legelmélyültebb kutatója találóan jegyzi meg, hogy milyen kiváló portrétistának mutatkozik ezekben a művész.

12 Kiemeli az erős anyagszerűséget, a részletek gondosságát, amely nem válik nála az összbenyomást zavaró sokféleséggé.

13 Az arckifejezés és a ruházat részletei iránti 'Neurdenburg, E.: Hendrick de Keyser beeldhouwer. Oudheidkundig Jaarboek. Leiden, 1934. Ki— 17. 11 X e u r d e n b u r g, E.: De zeventiende eeuwsche beeldhouwkunst in de Noordelijke Nederlanden. Hendrick de Keyser, Artus Quellinus, Rombout Verhütet en tijdengenoten. Amsterdam, 1947. 27. 7 Schmidt - D e g n e r, F.: Die Blütezeit der Kunst in Amsterdam. Eine Betrachtung zur historischen Ausstellung in Amsterdam (1275— 1925). Zeitschrift für Bildende Kunst, 1925. 175. "Neurdenburg, E.: Hendrick de Keyser beeldhouwer. Oudheidkundig Jaarboek. Leiden, 1934. 20. és 22. 9 N e ur d e n b u r g, E.: Hendrick de Keyser beeldhouwmeester van Amsterdam. Amsterdam, é. n. 119. 10 Neurdenburg, E.: Hendrick de Keyser beeldhouwer. Oudheidkundig Jaarboek. Leiden, 1934. 23. 11 N e u r d e n b u r g, E.: i. m., i. h.; Neurdenburg, E.: De zeventiende eeuwsche beeldhouwkunst in de Noordelijke Nederlanden. Amsterdam, 1947. 12 N e u r d en b u r g, E.: Hendrick de Keyser beeldhouwer en bouwmeester van Amsterdam. Amsterdam, é. n., 119. 13 N e u r d e n b u r g, E.: i. m., i. h.