Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 34-35. (Budapest, 1970)

URBACH ZSUZSA: Hans Baldung Grien Mater Dolorosa táblája a Szépművészeti Múzeumban

Az Arma Christi és Mária egymással szemben a közbenjárás, az intercessio ábrázolásai voltak a XIV. században.

30 Az intercessio újfajta ábrázolása egy 1380 1390 körül készült diptichonon (Berlin) jelent meg, melyen a Fájdalmas Anya és a térdelő donátor előtt látomásként jelenik meg a Vir Dolorum, az Atyától felé áradó fényben.

31 Mária szerepe kettős: siratja a halottat, és egyben közvetítő, mediatrix, a szerzetes, Krisztus és az Atyaisten között. Ezt az ábrázolást tartjuk tartalmi szempontból a roudnice-i típus előzményének. A XIV. században kialakult imago pietatis-Schmerzensmann egészalakos megfogalmazásaihoz valóban csak igen későn csatlakozott a Mater Dolorosa-Schmerzensmutter alakja,

32 A trecento kompozíciók sirató Mária alakja mellékszereplő maradt. Csak a XV. század folyamán, Máriának a passióban egyre nagyobb szerepet tulajdonító ikonográfiái változásaiban kapott fontosabb helyet. Krisztus passiója mintájára kialakult Mária passiója, a compassio Mariae. A passió és compassio párhuzamában és ábrázolásaiban egyre erősödött Mária fájdalmának hangsúlyozása,

33 Az ábrázolásokban a közvetítőből egyre inkább a szenvedő Mária lett. Mária a passió átélése révén maga is a megváltás részesévé vált, co-redemptrix.

34 Jelenléte a passió jeleneteiben új értelmet nyert, szenvedése egyenrangúvá lett Krisztuséval. Ez a változás a Vir Dolorummal szembenálló Mater Dolorosa egyenrangú ábrázolásain vált nyilvánvalóvá. A XV. század első felében az arma Christi mintájára, szenvedésének allegorikus ábrázolása lett a szívében hordozott kard motívuma. A kard Mária fájdalmának általánosan elterjedt jele lett. Szóhagyománya igen régi (Lukács ev. 2,35), Jézus bemutatásakor Simeon jövendölésében fordul elő.

35 Nemcsak e jelenet középkori ábrázolásain terjedt el, hanem a kereszt alatt álló Mária szívébe hatol a kard a XIV. századi ábrázolásokon. Megjelenik a Pietas 30 Az intercessio Mariae ábrázolásairól Panofsky, E.: i. m. 1927.: Krisztus a sebeit, Mária a mellét mutatja az Atyának. — A freiburgi pékek 1320 körüli üvegablaka csak egy példa a sok közül. Krummer — 8 c b r o t h, I. : Ciasmalereien aus dem Freiburger Münster. Freiburg, 1967. VIT. tábla. 31 M e r s m a n n, G. : i. m. 20. kép; Ring, ( i. : A Century of French Painting. London, 1949. kat. 7. 32 Erről a kétalakos típusról igen keveset szól az irodalom. B e i S s e 1, S.: i. m. 412; Berline r, R.: Arma Christi. Münchener Jahrbuch der bildenden Kunst, VI, 1955. 113; uő: Bemerkungen zu einigen Darstellungen des Erlösers als Schmerzensmann. Das Münster, 1954. 114., Panofsky nézeteit cáfolja. 33 Mária compassio járói összefoglalás: Lexikon der Marienkunde, i. m. 1179 sk. hasábokon. Az izolált Mater Dolorosa a Vir Dolorum mellett 1400 körül jelent meg, mint a megváltás közvetítője, i. m. 1185 hasáb. Vö. Simson, O. C: Compassio and coredemptio in Rogier van der Weyden's Descent from the Cross. The Art Bulletin, XXV, 1953. téves kiindulópontja ellenére sok értékes adatot ad. A compassio nem Rogier van der Weydennél jelent meg, a gondolat a XII. század óta nyomon követhető, vö. R é a u, L.: Iconographie de l'art chrétien. Paris, 1956. II. 2. 102 skk. Brigitta szerepéről G o d d a r d Kin g, G.: Tconographical Notes on the Passion. The Art Bulletin, XVI, 1934. 291. 34 G u 1 d a n, E.: Eva und Maria. Eine An thi these als Bildmotiv. Graz - Köln, 1966. 194. a programúiról; Gerdts, G. TT. : i. m. 213 kk; B e i s s e 1, S. : i. m. 412 kk; A Mária szívét átható kard összefügg Maria mediatrix ábrázolásával, melyen Mária a mellét mutatja az intercessio jeleként, 35 B e i s s e 1, S.: i. m. 407; Gerd t s, G. IT.: i. m. szerint a Kálvária jelenetein szívében kardot hordó Mária alakjából alakult ki a Fájdalmas Anya ábrázolása. A XTV. században kedvelt ábrázolás tükröződik Jacopone da Todi Stabat Mater himnuszában is: «... cujus animam gementem /Contristatam et dolentem/ pertransivit gladius...» A XVI. század fordulóján elterjedő hét fájdalom kultusza teremti meg a hét kard bizarr ábrázolásait is. 13* 195