Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 34-35. (Budapest, 1970)
URBACH ZSUZSA: Hans Baldung Grien Mater Dolorosa táblája a Szépművészeti Múzeumban
említette a képet, 5 majd 1912-ben Térey írt róla ismét részletesebben. A fájdalmas Anya ábrázolását egy Kálvária-oltár jobb szárnyának vélte, mely szemben állhatott egy Evangélista Szt. Jánost ábrázoló táblával. Ezt az ikonográfiái meghatározást Curjel is átvette és festményünket egy Kálvária töredékének vélte. 6 A Szépművészeti Múzeum 1924-ben kiadott Katalógusában Térey megismételte korábbi véleményét. 7 Pigler Andor kétségbevonta e meghatározást, azzal a helyes érveléssel, hogy a nőalak nem ábrázolhatja a Fájdalmas Anyát, aki a Kálvária jelenetein Krisztus jobbján áll, mivel azonban ő is egy passió-oltár szárnyképének tartotta, az ábrázoltat «Sirato szent nő»-nek nevezte. 8 Elkerülte figyelmét Perseke 1941-ben megjelent műve, amely megállapította, hogy a budapesti tábla nem Kálvária jelenet része, valamint azt is, hogy szoros kapcsolatban áll a freiburgi karthauzi kolostor üvegablakával. 9 A budapesti kép sötétszínű háttere, a felső jobb sarokból a közép felé nyúló különös formájú ág motívuma, a kockás padlóval jelzett fülke-szerű tér is bizonyítja, hogy a festmény nem tartozhatott sokalakos Kálvária jelenethez, hanem egy oltár jobb oldali szárnyának külső oldalát képezte. A naturalisztikusan festett faág organikus voltát meghazudtolva a semmiből indul, ilymódon késői leszármazottja a későgótikus oltárok mérmúveinek. A gótikus indadísz a XVI. század elején naturalisztikus faág- és lombalakzatot vett fel (Astwerk, Laubwerk) és architektónikus, térképző szerepet kapott. Nem a természeti környezet jelzésére szolgál képünkön sem, hanem térképző- és térzáró elem. Ez a motívum a fiatal Dürer Krell képmásáról ered. Baldung e motívumot Nürnbergben ismerhette meg, és nürnbergi működésének egy főművén, a St. Lorenztemplom Löffelholz ablakán (1500) használta először. 10 Később a freiburgi főoltár hátsó tábláinak álló szentjeit keretezte szőlőlevelekkel díszített, árkádot képező faágakkal. A budapesti képen fiatal nő jelenik meg kék ruhában, puha, fehér anyagból, igen sűrűn redőzött fejkendőben. Súlyos, szürkésfehér köpenye széles redőkbe megtörve burkolja alakját. 11 Kisírt szeme, színtelen ajka, fájdalmas arca és görcsösen összekulcsolt keze, a furcsa, aranyfényű nimbusz, Grünewald hatását idézi. 12 E fiatal nő arca Baldung Mária arcaival azonos. Fiziognómiai típusában, drámai hevületében nemcsak a freiburgi Kálvária Mária alakjával rokon, hanem szinte azonos a berlini Krisztus siratása Mária arcával (42. kép). Az 1515 körüli 5 Takács, Z. : Die Neuerwerbungen des Museums für Bildende Kunst. Cicerone, III, 191 l. 866. (I C u r j e 1, IT.: i. m. 75. 7 Az Országos Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának katalógusa, Budapest, 1924. 6. s P i g 1 e r, A.: i. m. 1954. és i. m. 1967. 9 Perseke, PL: Hans BaldungS Schaffen in Freiburg. Freiburg in Br., 1940. 50, kat, sz. 5, 83 skk. old. 10 A motívumról: Reallexikon der deutschen Kunstgeschichte, I. kötet, Astwerk címszava (W e n t z e 1, IL). Legutóbb Braun — R e i c h e n b a c h e r, M. : Das Ast- und Laubwerk. Entwicklung, Merkmale und Bedeutung eines spätgotischen Ornamentsform. Nürnberg, 1966. — A Löffelholz-ablakról Knappe, K. A. — O e t t i n g e r, K. : Hans Baldung Grien und Albrecht Dürer in Nürnberg. Nürnberg, 1963. 42 — 59. tábla és 47 skk. old. 11 Takács Z.:i. m. 1911. tévesen egy anyagból valónak tartotta a köpenyt és a fejkendőt, 12 Cuí jel, H.: i. m. 75. és Térey G.: i. m. 1912.149. Grunewald jelentős, és Baldung bizonyos korszakaira döntő hatása mellett figyelembe kell venni, hogy Baldung üvegablak tervező is volt. Perseke, PL: i. m. 44.
