Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 34-35. (Budapest, 1970)
CASTIGLIONE LÁSZLÓ: Isis Pharia. Megjegyzések a budapesti szoborhoz
időszakban keressük. Es valóban, az új Isis Pharia kép első datálható érem-ábrázolása Claudius idejéből származik. 52 Ha mármost az első típus legkésőbbi datálható ábrázolása, a délosi relief (i. e. I. sz. első fele) 53 és a claudiusi érem által adott időhatárok között keressük az új mintakép keletkezésének alkalmát, akkor kikerülhetetlenül arra a következtetésre kell jutnunk, hogy ezt a Pharos szigetét Caesar alexandriai háborúja során ért pusztítás 54 válthatta ki. Ez volt ugyanis a szóbanforgó időszakban az egyetlen olyan esemény, amely a szigeten állt első szobor tönkremenetelét vagy megrongálódását okozhatta. Az új alkotás tehát jelenlegi ismereteink szerint — a művészettörténeti meggondolásokkal teljes összhangban — Augustus vagy a július-claudiusi dinasztia első uralkodói alatt készülhetett, Ezt a megállapítást a vallástörténet szempontjából úgy értékelhetjük, hogy a hellenizmus századaiban lassan érlelődő görög Isis-fogalom tengeri aspektusa a császárkor kezdetére már annyira kibontakozott — miként ezt a hellenisztikus Isis-himnuszok is bizonyítják — , 55 hogy amikor merőben külsőleges okból Isis Pharia szobrának újjáalkotására került sor, akkor azt már az istennő korszerű képzetének megfelelő ikonográfiái módosítással végezték el. Az új fogalom és az új ikonográfiái típus a korábbinál fokozottabban a tengerek és az elemek úrnőjeként tüntette fel az istennőt, akinek a természet és sors feletti hatalma háttérbe szorította a kiindulópontul szolgált mitológiai-rituális motívumot. Említést érdemel egy további kérdés, amelynek alapos megvizsgálását át kell engednünk a későegyiptomi vallástörténet specialistáinak. A korai Isis Pharia ábrázolások előfordulási helyei tipikusak a hellenisztikus Alexandria kereskedelmi kapcsolataira, Mind Délos, 50 mind Campania, 07 ahol a budapesti szobor előkerült, közismert Egyiptommal folytatott kereskedelméről és az egyiptomi istenségek korai befogadásáról. Isis Pharia megjelenése az i. e. I. sz.-ban Déloson és az időszámításunk kezdete körüli időben az egyiptomi tengeri szállítmányokat befogadó Puteoli közelében fekvő Posilipo fokon nemcsak vallástörténeti, hanem gazdaságtörténeti dokumentumnak is számít. Ugyanígy az sem lehet meglepő, hogy a tengeri Isis korai ábrázolásai a nagy főniciai kikötőben, Byblosban is feltűnnek. 58 Azt a körülményt azonban, hogy Byblosban Isis Pharia viszonylag igen korán egy hellenisztikus pénzen jelenik meg, és a császárkori érem képek sorában is itt találjuk meg legelőször, már különleges oknak kell tulajdonítanunk. Ismeretes, hogy Egyiptom tengeri kereskedelmének legkorábbi és legállandóbb célja Byblos volt, ahová már az Obirodalomtól kezdve rendszeresen jártak az egyiptomi hajósok. 09 H i 1 1, G. F.: BMC Phoenicia. 99. old., 12,10. t. B r u n e a u, Ph.: BCH 85 (19(31) 440. — Alexandriában Domitianus alatt tűnik fel először Isis Pharia éremábrázolása, vö. Drexle r, W. : i. m. 488. V o g t, J. : i. m. 20. B r u n e a u, Ph. : i. m. 441. 53 L a p a 1 u S, F.: L'Agora des Italiens. Fxpl. Arch. Délos 19. Paris, 1939. 62 k. P, r n n e a u, Ph.: BCH 85 (1961) 437 kk. old., 3. kép. Alföld i, A.: JbAC 8/9 (1965-66) 64. old., 1, Lt. — Az i. e. T. s/..-ból való még egy byblosi éremkép is, lásd Bruneau, Pb. : i. m. 440. •'S trab. 17. 1, 6; 9. Dio Cass. 42, 40, 3. Cable rin i, A.: i. m. 68, 161. - A budapesti szobor nem mond ellent ennek a datálásnak, egyrészt mert véleményünk szerint az időszámításunk kezdete körüli időben készült, másrészt mert technikai okokból amúgyöem lehetett volna a széltől dagasztott köpenvrészt bemutatni rajta. 88 M ü 1 1 e r, D.: i. m. 41 k., 61 kk. 56 R o u s s e 1, P. : Les crûtes égyptiens à Délos du III e au I er siècle av. J. — C. Nancy, 1916. J o u g u e t, P.: Trois études sur l'hellénisme. Le Caire, 1944. 104 k. Kost o v tz e f f, M.: i. m. IL 922 kk. 57 Homo lie, Th. :BCH 8 (1884) 152. Tran Tarn T i n h, V.: i. m. 25 kk. 58 R o s t o v t z e f f, M.: i. m. 80, 227, 228, 340 kk., 691, 801, 778. 5 " M o n t e t, P.: Mon. Piot 25 (1921 - 22) 237 kk. Ua.: Bvblos et l'Egypte. Taris, 1928. V a n d e b e e k, G.; i. m. 46. M ü 1 1 e r, I).: i. m. 41, 65 k.
