Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 34-35. (Budapest, 1970)

SZABÓ MIKLÓS: Három preklasszikus görög kisbronz-szobor

HÁROM PREKLASSZIKUS GÖRÖG KIS BRONZ-SZOBOR Az Antik Gyűjtemény legkorábbi görög bronzszobrocskája bikát ábrázol (15 — 18. kép).

1 Az állat teste geometrikus formákból épül fel: törzse hengeres, lábai trapéz és háromszög alakú idomokra bonthatók. A végtagok, a fülek, a farok «metszett», élszerű körvonalúak. Ennek magyarázata az öntési eljárásban, pontosabban a faragott kemény viaszmodell alkalmazásában keresendő.

2 A szobrocska fafaragványt felidéző hatását erősítette az öntés után simára kidolgozott felülete, továbbá a hajlatok (a szögben megtörő lábak kicsúcsosodásánál lévő háromszög, a fülek és a farok tövénél lévő bemélyedések) és a száj reszelő-szerű eszközzel történt bemélyítése.

3 A darabnak több egyenrangúként felfogható nézete van: az oldalnézetekkel azonos jelentőségű a szemköztnézet. Ez azzal magyarázható, hogy a bika elsősorban a szemköztnézetben érvényesülő szarvakkal jellemezhető.

4 A budapesti szobrocska kétségtelenül gondos kidolgozású, azonban meglehetősen közepes színvonalú munka. Lábainak felépítése a késő-geometrikus, gyakran — joggal — manieristának nevezett lemez-állatok körvonaljátékát visszhangozza.

0 A darab azonban a geometrikus kor kanonikus bika-típusaitól több részleten is eltér. Nyilván mesterének kisebb képessége magyarázza, hogy oldalnézetben formái és arányai szerint nagyon kevéssé tűnik bovidának.

0 Figyelemreméltó különbséget jelent rövid, hegyes farka, melynek párhuzamai a legritkább esetben találhatók bika1 Ltsz. 51.946. H.: 5,91 cm, jelenlegi m.: 4,72 cm. Görögországból. 1951-ben az OrSz. Iparművészeti Múzeum adta át a Szépművészeti Múzeumnak. Korábban a Procopius-gyű

jtemónvhez tartozott. 2 R a v e n - Hart.H.: J. H. S. 78 (1958) 87 sk. 3 Vö. Himmelmann — Wildschütz, N.: Bemerkungen zur geometrischen Plastik. Berlin, 1964. 8. old., 4. jegyzet. — A budapesti darab eredeti felülete a korrózió miatt csak nagyon kevés helyen figyelhető meg. 4 H i m m e 1 m a n n — Wi 1 d s c h ü t z véleményével szemben (i. m. 9 sk.) 1. M a r w i t z, H.: Pantheon 23 (1965) 362. — Közvetve emellett szól a bikafejek elhelyezésének módja a geometrikus bronz háromlábak fogóin. L. ehhez: W i 11 e m s e n, F.: Dreifusskessel von Olvmpia. Ol. Forsch. III. Berlin, 1957. 8. t, Br 5449. sz.; 29. t. Br 9398, 8721. 5 Vö. Kunz e, E. : A. M. 55 (1930) 144 sk.; H err ma n n, H.-V.: J. D. A. I. 79 (1964) 32. old., 15— 16. kép. — A budapesti szobor távolról sem mérhető a geometrikus «manierizmus» legjobb darabjaihoz, azonban a lábak kicsúcSosodásainak bemélyített háromszöggel való hangsúlyozása kétségtelenül ezek irányába mutat. 6 Vö. a következő «kanonikus» bika-szobrocskákkal: H i 11, D. K.: A. J. A. 59 (1955) 41. old., 30. t., 10. kép; L u 1 1 i e s, R. : Eine Sammlung griechischer Kleinkunst. München, é. n., 212. sz., 70. old., 76. t,; Willerasen, F.: i. m. B. 2399, 58. old., 42. t., B. 1960. 59. old., 86. t. és 57 skk., a geometrikus bikatípus fejlődésének vázlatával; Furtwängler, A.: Olympia IV. Die Bronzen und die übrigen kleineren Funde. Berlin, 1890. 29 skk. X. t., 121. sz.; XI. t., 174, 178. sz.