Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 34-35. (Budapest, 1970)

KÁKOSY LÁSZLÓ: A Szépművészeti Múzeum Horus-táblái

talapzatmaradvány került felszínre, részletekkel a Metternich-sztélé szövegéből.

40 A Merőé birodalomban is használták a Horus-táblákat,

47 sőt talán délebbi területeken is. J. Bruce, aki 1769— 1772-ig a gondari udvarban tartózkodott, egy Horustábla rajzát közli, melyet állítólag Axumban találtak.

48 A varázstárgyak észak felé irányuló terjedésében jelentős állomás lehetett Alexandria. Innét származik a Metternich-sztélé, s Alexandria a lelőhelye a kairói múzeum egyik legszebb Horus-táblájának is.

49 E tárgyak felbukkanása az orvostudományáról híres városban jelzi a mágia hatását az antik orvoslásra. Később Galenus is bizonygatta a Homéros-kori orvoslásról írt munkájában a ráolvasások hatékonyságát a skorpió csípések ellen.

50 Nagy Sándor a legenda szerint Alexandriába szállíttatta át Jeremiás próféta Egyiptomban eltemetett holttestét, amely előzőleg a fáraó palotája közelében nyugodott. A sír földjét varázserejűnek tartották a kígyómarás ellen. Alexandria a holttest átvitele után — mint a történet állítja — megszabadult a kígyóktól.

51 A Horus-táblák tehát ismertek voltak a görögök, rómaiak előtt is, s a Szépművészeti Múzeum tábláinak esetében sem teljesen biztos, hogy a tulajdonos egyiptomi volt. Pontos datálásuk igen nehéz, tekintettel arra, hogy kevés a hiteles,tudományos ásatásból származó darab, és eddig nem készült corpusuk. A profilban megjelenített Horus, ill. Sed figurák jelentik a régebbi típust, viszont ilyen ábrázolások feltűnnek később is, amikor már többnyire szembenézetben faragják ki a fő alakot. A néhány név alapján datálható darab azt mutatja, hogy az I. évezred első felében készült táblák többnyire meglehetősen durva megmunkálásiíak,

52 stílusban különböznek attól a csoporttól, melynek legnevezetesebb képviselője a Metternich-sztélé, II. Nektanebos korából. Ezen a Horus-gyermek testformája már a lágyabb formaadás irányába mutat. Hasonló gyermek-ábrázolás ugyan már II. Ozorkon király idejéből is feltűnik, amennyire azonban a gyenge fénykép alapján megállapítható, a kartartás itt merevebb, mint a budapesti nagy táblán és a Metternich-sztélén.

5,1 A test egyes részletei alapján nem lehet közelebbi időpont meghatározáshoz jutni. Hellenisztikus görög gyermekábrázolások esetleges hatása nem bizonyítható, a gyermeki test realizmusra törekvő megformálása azonban minden esetre a késői korra utal. A has feletti ránc gyakran feltűnik a táblák álló Horus ábrázolásain, pl. a kairói 9407-en, mely a szöveg orthográfiája alapján biztosan a Ptolemaios korra tehető. A 9409. viszont valószínííleg korábbi.

04 46 M o n t e t, P. : Byblos et l'Egypte. Paris, 1928-29.

1. 249 skk. II. CLT1

. t. PataikoSok Carthagoban: Vercoutte r, J. : Les objets égyptiens et égyptisants du mobilier funéraire carthaginois. Paris, 1945. 270, 288 skk. 47 Porter - M o s S : VIL 236 ; Garstang, J. : Meroe, the City of the Ethiopians. Oxford, 1911. XL t, 48 L e c 1 a n t, J. : B SFE 21 (1956. junius)35. Leclant is fenntartással közli az adatot. 49 Porter - Moss: IV. 6. D a r e s s y, G. : i. m. skk., I. t. 50 T h o r n d i k e, L.: A History of Magic and Experimental Science. I. London, 1923. 582.sk. 51 A Szövegről érdekes elemzést és bibliográfiát ad: Bar b, A. A.: Mitteilungen der Anthropologischen Gesellschaft in Wien. 82 (1953) 14 sk. Vö. még Hof ner, Th.: Fontes históriáé religionis Aegyptiacae. Bonn, 1922 — 25. 609. (Részlet.) 52 Horus tábla Osorkon korából: Jacquet — Gordon, H.: The Brooklyn Museum Annual VII. (1965-60) 53 skk., 3-4. kép. Tábla az i. e. VII-VI. századból: S e e 1 e, K. C.: JNES VI (1947) 52. Ezeknél finomabb kivitelűnek látszik a 39. jegyzetünkben említett darab. 53 L. a 42. jegyzetet. 54 9407: Daresay, G.: i. m. 18. old., VII. t. 9409: uo. 23. old., VII. t. Vö. Leiden A 1046, 1053. Wijngaarden, W. D. van - Strieker, B. H. : i. m. II-III. t.