Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 32-33. (Budapest, 1969)
SZMODISNÉ ESZLÁRY ÉVA: Németalföldi, holland és flamand szobrok Magyarországon, II.
12,5 vagy 13,5X9,5 vagy 10 cm körül mozog. A reliefeket ornamentális dísszel ellátott aranyozott, préselt papírmaséból készült keret-dísz veszi körül. Ezt övezi a tulajdonképpeni profilált keret. A keret-dísz néha kétszeres vagy háromszoros is lehet. 10 A Magyarországon levő nyolc dombormű közül az egyik legkorábbi darab a budapesti Szépművészeti Múzeum «Krisztus sirbatétele» kompozíciója (61. kép). Bár nem találtunk hozzá közvetlen mintaképet, valószínűnek tartjuk, hogy az itáliai «Krisztus sirbatétele» csoportok hatása alatt készülhetett. 17 A kompozíció tökéletes ritmusa, a Krisztus halott teste és az átlósan elhelyezett szarkofág körüli alakok csoportosítása, az alakok arányai az itáliai későreneszánsz művészet hatását mutatják. Ezeket a hatásokat a reliefet készítő cleynsteker jó művészi érzékkel és technikai ügyességgel honosítja meg működési körében. A mi domborművűnkhöz nagyon hasonló «Krisztus sirbatétele» jelenetet láthatunk egy szintén alabástromból készült házioltár oromdíszében is (Bruxelles, Musées Royaux d'Art et d'Histoire). Az oltárt 1560 tájára datálják. 18 A bruxellesi dombormű és a mi darabunk mind a csoport képzésében, mind pedig a háttér ábrázolásában azonos kompozíció variánsai. A bruxellesi oltáron a baloldali nőalak hiányzik. A részletformák egyszerűsége és nyugalma győz meg bennünket arról, hogy ez a két azonos tárgyú és azonos kompozíciós szkémát követő relief nagyjából azonos időben, még a XVI. század második felében keletkezhetett. Ez a téma hasonló megfogalmazásban valószínűleg többször is előfordul a meeheleni cleynstekerek műhelygyakorlatában. A budapesti darabon megfigyelhető a meeheleni munkákra jellemző helyenkénti finom aranyozás. A domborművet aranyozott dekoratív indadísszel, levélmotívumokkal, rozettákkal, ékkövek és szögfejek utánzatával ellátott keretdísz veszi körül. 1600 körüli munkának tartjuk az egyik budapesti magángyűjteményben levő, «Zenélők»-et ábrázoló, aranyozással díszített domborművet (60. kép). A látszatra egyszerű életkép ábrázolás jobboldalán szereplő, szalmán ülő, csupán ágyékkendőbe takart szakállas alak azonban arra utal, hogy keresnünk kell a jelenetnek valamifajta más tartalmát is. A jobb oldalon ülő, ruhátlan figurában az ószövetségi Jób alakját ismertük fel. A bal oldalon álló két alak zenél neki. A jelenet, bár nem szerepel Jób könyvében, mint képzőművészeti ábrázolás ismert. A muzsikusok gúnyolódva súlyosbítják, vigasztalva enyhítik Jób szenvedéseit. 19 Domborművűnk esetében a zenélők mint 16 D e r v e a u x - v a n Ussel, Gh.: i.m., i.h.; uő: Exposition de Sculptures anglaises et malinoises d'Albâtre. ... 1967. 35—36. 17 Nem közvetlen minta ugyan a mi budapesti reliefünkhöz egy Krisztus sírbatételét ábrázoló velencei XVI. századi munkaként meghatározott plakett, mégis említésre méltó, mert olyan jellegű itáliai művészetet képvisel, amely a meeheleni típus kialakulására hathatott, Lásd Braun, E. W. : Die Bronzen der Sammlung Guido van Rho in Wien. Wien, 1908. XLVIL d. tábla. Dr. Balogh Jolán szíves közlése. 18 D e r v e a u x - v a n Ussel, Gh. : i.m. 43. old., M/7, sz., 16 — 17. kép; Mechelner Alabaster. Städtisches Museum Trier, 1967. 75. sz., 75. kép; műtárgyunkhoz való bizonyos fokú hasonlóság figyelhető meg még két publikált «Krisztus sirbatétele» domborművön is. L. : Jansen, A.: Mechelse AI basten. Cercle Archéologique, Littéraire et Artistique de Malines. 1964. 68. évf. 139, 181, 182. old., 38-39. kép. 19 R é a u, L. : Iconographie de l'art chrétien. IL Iconographie de la Bible. I. Ancien testament. Paris, 1956. 317 — 318.; W e i s b a c h, W. : L'histoire de Job dans les arts. A propos du tableau de Georges de La Tour au Musée d'Épinal. Gazette des BeauxArts, 1936. 102- 112.; Panofsky, E.: Albrecht Dürer. Princeton, New Jersev, 1948. IL 4-5.
