Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 32-33. (Budapest, 1969)
SISKOV LUDMIL: Hieronymus Bosch «A Gyönyörök kertje» című képe másolatának restaurálása
HIERONYMUS BOSCH «A GYÖNYÖRÖK KERTJE« CÍMŰ KÉPE MÁSOLATÁNAK RESTAURÁLÁSA A Szépművészeti Múzeum tanulmányi gyűjteményében levő H. Bosch «Gyönyörökkertje» című képe után készült festmény ez év folyamán került a restaurátor műhelybe. A nagyméretű (166X158 cm) vászonra festett, igen kvalitásos festmény helyreállítása rendkívüli problémákat jelentett. A megereszkedett vászon feltehetően a többszöri szállítás, durva csomagolás, tekercselés és összehajtás, felületének súrlódása és más sérülések miatt sok kárt szenvedett. Több vízszintesen párhuzamos, néhány nagyobb függőleges és sok pókhálószerű törés és hiány bizonyítja a fent említett tényeket (35. kép). Ehhez hozzájárultak a többszöri javítások, illetve a szakszerűtlen beavatkozások. A durva vegyszeres tisztítások lekoptatták a vékonyan festett lazúrokat (40. kép), a dilettáns kiegészítések homályba burkolták az amúgyis hiányos, rongált képfelületet. A kép állapota miatt nem nyújt esztétikai élményt; nagy kvalitására csak a kevés épségben maradt rész utalt. Festményünk egykor megközelítette az eredeti kép méretét (a madridi Pradóban lévő, faalapra festett kép 220X195 cm). A későbbi sérülések következtében a vászon elszakadt, elrongyolódott széleit állandóan kiigazítgatták, négyzetes alakra egyenesítették. A festékréteg felépítésére nézve megállapítottuk, hogy az alapozás szerves anyaggal és fehér hegyikrétával történt. Ezen az alapozáson közvetlenül széles ecsettel felhordott ólomfehér réteg fekszik (47. kép), amelyre a művész lazúrosán festette a képet. Ez az ólomréteg növeli a vékony festékréteg fényerejét, és a kép briliánsán csillogó színskáláját (ún. optikai színkeverés). Az ábrázolt tárgyak térbeli hatását a nagy rajztudással bravúrosan festett pasztózus ecsetvonások fokozzák. Ez a festési mód nagyon jellemző Bosch technikájára, A kép festékrétegeinek vizsgálatához segítségünkre sietett Dr. Hermann Kühn, a müncheni «Doerner Institut» kémiai-fizikai osztályának vezetője. A pigment azonosításához a színképelemzésen és a Debye-Scherrer felvételeken kívül mikroszkopikus és mikrokémiai vizsgálatokat is végzett az intézet. Itt néhányat ismertetünk (a festékmintákat a kép különböző helyeiről vettük le, amelyeket a számok alapján a felvételen követni lehet): 1. minta a világossárga színből: ólom és ón tartalmat mutatott Pb 2 Sn0 4 2. minta a piros színből: higany és ólom; cinóber 3. minta a sötétzöldből: réz, magnézium, ólom, szilícium; azurit, ólom-cin sárga és kevés okker 4. minta a világoszöldből: réz, ólom, ón magnézium, szilícium; azurit 2CuC0 3 Cu(OH) 2 és ólom cin sárga 5. minta a fehérből: ólom, kevés réz; 2 PbC0 3 . Pb(OH) 2 6. minta a kékből: réz, magnézium, szilícium; azurit
