Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 32-33. (Budapest, 1969)

URBACH ZSUZSA: Hieronymus Bosch «A Gyönyörök kertje» című képének másolata a Szépművészeti Múzeumban

a fekvő férfi kéz- és lábtartása, a mellette almát szagoló és nem almába harapó nő alakja a budapesti képen hitelesen őrizte meg az eredeti kompozíciót (39 — 40. kép). A Prado-képen tönkrement részletek feltehetően a másolatokon látható változat­ban hitelesek. I. Mateo Gómez ugyancsak erre az eredményre jutott a párizsi kópia vizsgálatánál. A Prado-triptichon történetére vonatkozó kutatások az elmúlt években igen jelentős eredményeket hoztak, elsősorban J. K. Steppe, 0. Kurz, E. H. Gombrich és I. Mateo Gómez tanulmányaiban. 26 A mű története röviden a következőkben foglalható össze: A triptichon Don Fernando de Toledo (megh. 1595) ingóságainak árverésén (almoneda) került II. Fülöp birtokába. Ő adományozta az Escorial ko­lostornak, amelynek 1593. júl. 8-án felvett leltára már említi a triptichont. Don Fernando, Alba természetes fia képgyűjteményéről több adat maradt fent. Fest­ményei nagy részét a németalföldi uralkodóház javaiból konfiskálta. Orániai (Hallgató) Vilmos bruxellesi palotájában, a Hotel van Nassauban, az elkobzott műtárgyak jegyzékében (1508) volt «un grand tableaux de Jeronimus Bosch», 27 amely valószínűleg azonos a Gyönyörök kertjével. A palota és a gyűjtemény 1544­ben szállt Vilmosra, mint III. Hendrik van Nassau utódára. Antonio de Beatis ka­nonok, Luigi d'Aragon bíboros titkára 1517-ben meglátogatta a palotát. Leírásá­ban felismerhető a Gyönyörök kertje. 28 A mű megrendelőjének azonosítása fényt deríthet majd arra, hogy akár II. Engelbrecht van Nassau, akár III. Hendrik van Nassau személye milyen jelentős volt a mű programja szempontjából. 29 Összefoglalva, az 1504 után keletkezett triptichon történetét: 1517-től Bruxel­lesben, a Hotel van Nassauban volt 1568-ig, ekkor Alba elkoboztatta a Nassau­Orániai ház gyűjteményeit, 1593 előtt került Don Fernandótól II. Fülöp birtokába. Azt, hogy a mű Bruxellesben volt, bizonyítja az 1550 utáni bruxellesi jelzésű fali­kárpitok sorozata is, (Madrid, Patrimonio Nacional — 45. kép), melyek Granvella vagy Alba megrendelésére készültek. 30 Stíluskritikai alapon a budapesti kép készülése a XVI. század első felére tehető, ezek szerint 1517 és 1568 között készülhetett Bruxellesben. Mestere a fára festett olajképet utánozva másolta vászonra a kompozíciót. Bosch művei ekkor több pél­dányban léteztek és a gyűjtők igen magas árakat fizettek értük. 31 A madridi kép 26 Mateo G ó m e z , I. : El Jardin de las Delieias . . . i.m. 27 Idézi Tolnay, Ch. de : i.m. 397. is, Pinchart, A. : Archives des arts, scien­ces et lettres. Gent, 1860. I. 185. nyomán és K u r z, O.: i.m. 152. 28 Vö. 23. sz. jegyzet. 29 A megrendelő kérdéséről Steppe, J. K. : i.m. 11. skk. ; Gombrich, E. H. és K u r z, O. idézett művei. Az újabb feltevések igazolják B a x, D. korábban felvetett elméletét. Beschrijving en poging tot verklaring van het Tűin der onkuisheid-drieluik van Jeroen Bosch. Amsterdam, 1956. Boo n, K. G. recenziója Tolnay könyvéről: The Bur­lington Magazine, CX, 1968. 157. 30 Steppe, J. K. : i.m. 28. skk., 166. jegyzet; Kurz, O.: i.m. 152. Antoine Perrenot, Granvella bíborosa rendelt Bosch művei után egy falikárpit sorozatot, melynek egy darabja a Gyönyörök kertje. 1567 körül Alba herceg a Granvella-féle kárpitok, vagy a patronok alapján (?) saját részére is rendelt egy sorozatot. Az engedély kérésére vonat­kozó levelezés nehezen értelmezhető szövege 1567-ből: «... que le principal est sur le prince d'Orange sur lequel le patron se peult mieulx faire comme il est vray», feltehetően arra utal, hogy az eredeti képek (ti. a Gyönyörök kertje) Orániai Vilmosnál vannak. A madridi fali kárpit okon a Gyönyörök kertje, a műfajnak megfelelően, összevontan és nem pontos kópiaként van ábrázolva. A falikárpit fényképét, valamint a közlés engedé­lyezését a Patrimonio Nacional-nak köszönöm. 31 A Szénásszekér triptichon is, de Bosch többi műve (Szt. Antal képek) oly népszerű volt a XVI. században, hogy több példányuk forgott közkézen. Vö. Steppe, J. K. : i.m., Mencía de Mendoza gyűjteményének képeivel kapcsolatban. Ezek a Bosch másolatok

Next

/
Oldalképek
Tartalom