Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 31. (Budapest,1968)
A Szépművészeti Múzeum 1966-ban
A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM 1966-BAN A Múzeum kiállításait az év folyamán 370 929 látogató tekintette meg. Gyűjtemények Az Egyiptomi Osztály 3 műtárggyal gyarapodott. Legjelentősebb szerzeménye egy római kori egyiptomi terrakotta, festett koporsófedél volt (50. kép). Az Antik Osztály 142 tárggyal egészítette ki gyűjteményét. Ennek jelentős részét azok a bronztárgyak teszik ki, amelyeket Delhaes István festőművész gyűjteményéből eddig a Magyar Nemzeti Múzeumban őriztek. Az új szerzemények közül a görög anyagban kiemelkedő jelentőségű egy VII. századi pecsétlőkúp, egy korai típusú, VII. század közepei bronz griff-protomé, egy állatfejekkel díszített bronz kancsó a VI. század első feléből és egy Törökországból származó későhellénisztikus terrakottalap. Az etruszk anyagból főleg az archaikus kisplasztika egészült ki értékes darabokkal; igen jelentős a koravaskori itáliai és ÉNY-balkáni fibulák csaknem 100 darabot kitevő gazdag sorozata és az V. századi közép-itáliai palmetta-díszes bronz övcsatok szép példányai. A római tárgyak közül a legértékesebb egy koracsászárkori klasszicizáló márvány női fej egy Severus-kori márvány Silvanus-fej és egy II— III. századi, valószínűleg thráciai bronztábla két fülkében álló synkretisztikus istenalak domborművével. A R é g i Képtár 24 festménnyel gazdagodott, melyek közül első helyen kell említeni Marco Ricci «Képzeleti táj»-át. Kiemelkedő értékű gyarapodás volt továbbá egy XVII. századi francia festő «Turbanos fiú pipaval» c. képe, F. Furini «Andromeda»-ja, egy korai spanyol Szt. Sebestyén-tábla és két fiatalkori Maulbertsch-mű (52—53. kép). A Régi Szoborosztály 7 darabot iktatott gyűjteményébe. Közöttük a legrégebbi egy királyalak alabástrom torzója, a XIV. századból és egy XVI. századi olasz dombormű ikonográfiailag ritka jelenettel: Ádám és Éva gyermekeikkel. A további öt szerzemény a barokk-kor alkotása. Kiemelkedik közülük Vittoria della Roveré ólomérme Massimiliano Soldanitól, Apollo és Marsyas történetét ábrázoló márvány dombormű (51. kép) a római iskolából és végül a legutolsó szerzemény, egy terrakotta relief az «Ecce homo» jelenetével, amely Tommaso Amantini jelzett műve 1681-ből. A Régi Magyar Osztály két XVIII. századi, Székesfehérvárról származó lebegő angyal-figurával gazdagodott. A Modern Képtár és Szoborgyűjtemény 13 festménnyel, köztük A. Einsle két képével gyarapodott; A. Bloc és R. Rossi egy-egy szobrát ajándékozta a múzeumnak, a további gyarapodás 26 érem volt. AGrafikai Osztály 28 rajzzal és 12 metszettel egészítette ki gyűjteményét. Kiemelést érdemel Guercino bájos «Angyalfej»-e és August von Pettenkofen «Kisvarosi utcá»-t ábrázoló vízfestménye. A ma élő neves francia művészek közül Henri Valensi-től,
