Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 31. (Budapest,1968)
PASSUTH KRISZTINA: Kolos-Vary három műve a Szépművészeti Múzeumban
részt; 30 közben azonban, az eltelt néhány év alatt jelentősen átalakult művészete. A hoszszas külföldi tartózkodás, a további tanulás korábbi festői szemléletét átformálta. 1926ban már •— saját közlése szerint 11 — expresszionista irányban dolgozik. E sajátos, átmeneti periódusról tanúskodik egy krétarajza (44. kép), 12 amelynek témája az Apostolillusztrációkkal rokon: fázó koldusasszony gyermekeivel. A régebbi, érzelmes hangvétel leginkább a baloldali gyermeken figyelhető meg, az álló asszony alakja erőteljesebb, lendületesebb, valóban a német expresszionizmushoz kötődik. A kompozíció azonban nem harmonikus, kissé keresett — s pl. Derkovits Gyula e korszakból való hasonló témájú műveivel összevetve — nem hat eléggé kiérleltnek. A rajzon a legszebb a megvilágítás: a fény sávokban pásztázza végig az álló gyermek s az asszony sötét figuráját, hogy azután a tájháttér egyes elemei •— akárcsak az Apostol-illusztrációkon — meg-megcsillanjanak. A rézkarcoktól idáig megtett út igen jelentős — mesterünk néhány év alatt, a konzervatív módon alkotó illusztrátorból önálló formanyelvet alakító, sajátos szemléletű művésszé lett. Kolos-Vary fejlődése ebben az időszakban meggyorsul. A narratív, akadémikus stílusból az expresszionizmus, majd pedig, a húszas évek végén az absztrakció irányába lép tovább. 1928-ban a Galetie Mirosmenilben ad számot eddigi eredményeiről. 13 A kiállításról itthon az Erdélyi Helikon így számol be: «. . . Pedig Kolozsvári első kiállításának jellegét nem annyira kitisztult eredmények, mint inkább az új hatások, Párizs művészi anarchiájának diagnosztikus jelei adták meg. .. De még így is nagyszerű ígéret arra a holnapra, amelynek során új, maga lábán biztos tudattal járó Kolozsvárival ismerkedünk meg. Kolozsvári jelenlegi piktúrája határos az absztrakcióval.» 11 Párizsi munkássága idején Magyarországgal fokozatosan lazulnak kapcsolatai. 10 Még dolgozik a hazai lapoknak, 10 1928-ban a «Magyar Grafika» közli egy reklámrajzát, 17 1936-ban itthon is beszámolnak az előző évi párizsi, a Galerie Pierre-ben rendezett kollektív kiállításáról. 18 Később a kapcsolat — szükségképpen — tovább lazul, csupán 1947-ben a párizsi Galerie Busy-ban rendezett «Exposition d'artistes hongrois» rendezvényen való szereplése 19 emlékeztet ismét a magyar festészettói eltávolodott mester hazai származására. Kolos-Vary mai festészetében és grafikájában a fiatalkori fény-árnyék hatások és perspektíva iránti érzékenység újszerű módon érvényesül. Kompozíciói leginkább egymás fölött elhelyezkedő horizontális sávokból épülnek fel, s ezek a maguk módján a tér mélységét, a távolságot érzékeltetik. Művei igen gyakran természeti élményre utalnak — a víz, föld és az ég egymással párhuzamos felületébe néha belejátszik az égitestre emlékeztető nagy korong, amely a szerkezet egyensúlyát biztosítja. Ahogy ő maga írja: «Mes tableaux sont composés d'éléments parallèles et souvent de ronds. La succession des 10 A KUT kiállításának katalógusa. Nemzeti Szalon 1927. 105. sz. 11 Szentiványi Gyula feljegyzése 1926-ból. MDK. 12 Anya gyermekeivel. 1923. Papír, barna kréta, 428X324 mm, jelezve: Kolozsváry, 923. Bedö Rudolf tulajdona. 13 Az 1962. április-májusban a párizsi Galerie du Fleuve-ben rendezett Kolos-Vary kiállítás katalógusának adata. 14 Gyomai I.: A párizsi magyar festők munkássága. Erdélyi Helikon 1930. 249. 15 Ugyancsak Gyomai Imre ír róla a Literaturában: «Ezt csinálják a magyar piktorok, szobrászok, rajzolók és építészek Parizsban» címmel. Literatura, 1929. 160. 16 Az Est. 1929. febr. 20. 9. old. 17 Magyar Grafika. 1928. 1—2. sz., 5. old. 18 Forum. 1936. 2. sz., 8. old. 1U Az 1962. április-májusban, a párizsi Galerie du Fleuve-ben rendezett Kolos-Vary kiállítás katalógusának adata.
