Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 30. (Budapest,1967)

WINZINGER, FRANZ: Albrecht Dürer vitatott budapesti rajztanulmánya

gondolt. Vayer Lajos, 1- aki legutóbb közölte a lapot, annak eredetiségére vonatkozó állás­pontját véglegesen nem alakítja ki mindaddig, amíg egy nemzetközi Dürer-kiállításon az összehasonlítás lehetővé nem válik. Ő ahhoz a felfogáshoz hajlik, hogy a Madonna a muzsikáló angyalokkal és a kéztanulmány Dürer sajátkezű rajzának tekintendő, de — véle­ménye szerint — nincs kizárva, hogy e lapra más motívumokat a mester eredeti rajzairól másoltak műhelyében. Előbb Flechsig, majd legutóbb Vayer — valószínűleg az egyes motívumok külön­bözősége miatt — mindinkább azt hangsúlyozta, hogy az egyes részletek más-más idő­pontban keletkeztek. Az egyes vázlatok vonalainak metszése alapján azonban nem nehéz a részek időbeli sorrendjét leolvasni. így a «Madonna» és a középső felső drapéria után készült a «kéz», a «Madonna» a kardhordó hátalakját követte, az «öt fej» pedig a két redőtanulmány után keletkezett, majd valószínűleg fent középen a redővázlat, azután a kardvivő hátalakja és minden bizonnyal a bal oldali drapéria. A még rendelkezésre álló legnagyobb megmaradt felületen a rajzoló a Madonnát az angyalokkal ábrázolta. Rokon vonalvezetéssel a bal oldali felső hézagba az «öt fej» került. Utána készült a «kéz» vagy balra lent a «szakallas» mellképe. A «madárfej»-et csak későn, mint végső befejezést az utolsó hézagba helyezte el a mester, hacsak nem a « szőlőlevelet a folyondárral*) tekintjük befejezésnek, mintegy aláírásnak. Keletkezésének menetét végiggondolva válik világossá előttünk, hogy a lap nem találomra egymásra halmozott vázlatrajzokat őriz, hanem hogy e tanulmánylapnak részei szükségszerűen egymás mellé tervezettek. Ebben a látszólag esetleges elrendezésben nyilvánvaló a művészi szándék, amely a lapnak, mint egésznek, különös értéket kölcsönöz. S elfeledkezve most a « Madonna»-ról, nyilvánvalóvá válik, hogy a rajz többi része, a forma tömörségét és az előadás ritmusát illetően, teljesen egységes. Alaposabb vizsgálat során könnyű felismerni, hogy a lap egyazon tintával és tollal rajzolódott. 13 A motívumok különbözősége nem teheti kétségessé, hogy ez a mű teljesen egységes, és hogy egyetlen­egy rajzolóval állunk szemben. Már Ephrussi megállapította, hogy a budapesti lap kardhordozó hátalakja (13. kép) részlettanulmány Dürernek egy a Louvre-ban levő lovascsoportjához (14. kép — Winkler 630). Winkler joggal tartotta a párizsi lapot sajátkezűnek hangsúlyozva, hogy a budapesti hátalakban több eltérés utal Dürer szerzősége ellen, és elsősorban ebből következtet a budapesti vázlat másolat voltára. Nos, a budapesti «kardhordozo» semmivel sem rosz­szabb a párizsi rajznál, sőt éppen kidolgozása gondosabb és kifejezőbb. A kalap által elfedett fej határozottabban körvonalazott, a részletek, mint a zsinórozott kalapszalag, a redőzet elrendezése, valamint a formák kiemelését szolgáló keresztvonalkázások plasz­tikusabbak. Figyeljük meg a kalap felső szélének behajtását. Az a benyomásunk, hogy a rajzoló a budapesti lapnak éppen ennél az alakjánál bizonyos minta szerint dolgozott. Szóba jöhetne itt egy «keresztrefeszités» mellékalakja, talán egy németalföldi festmény­részlet másolata. A művész minden igyekezete arra irányul, hogy minél jobban rögzítse a tárgyi részleteket. A párizsi rajz ezzel szemben könnyedén elhagyja ezeket a kötöttségeket, sokkal folyé­konyabb, kevésbé részletező, a hangsúlyt inkább az egész alakra helyezi és kevésbé színes. A formák összevontabbak, legjellemzőbb, hogy a budapesti lapon meredeken fölemelt 12 V a y e r, L. : Meisterzeichnungen . . . des Museums der Bildenden Künste in Budapest. 1956. T. 30. Text im Ergänzungsheft 1957. 14. 13 Kérésemre ezeket a megállapításokat egymástól függetlenül olyan tapasztalt szakemberek, mint Fenyő Iván és Gerszi Teréz is helybenhagyták, még mielőtt a magam nézeteit feltártam volna. Hogy teljes bizonyosságot szerezzünk, még kvarclámpa alatt is megvizsgáltuk a rajzot, az eredmény azonos volt. Az a tapasztalt konzervátor, aki Budapesten állandóan ezzel a lámpával dolgozik és akinek nem volt tudomása a mi problémánkról, ugyancsak biztosított arrról, hogy a rajz minden része ugyanazzal a tintával, teljesen egységesen és szemmel láthatóan egyidejűleg készült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom