Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 30. (Budapest,1967)

HARASZTI-TAKÁCS MARIANNA: Aktkompozíciók és modelljeik

megfigyelhetjük. A «Gliederpuppe» a XVIII. században is megmaradt a festők segéd­eszközének, ezt tapasztalhatjuk a rotterdami Boymanns van Beunigen múzeumban őrzött Hubert Robert műteremképen, 78 az 1761-ben már elhunyt Johann Georg Platzer «Atelier eines Barockmalers» és «Atelier eines Barockbildhauers» 79 című képein, Franz Christian Jannecknek barokk festő- és szobrászműtermeket bemutató képein a grazi Joanneumban (50. kép). 80 A két osztrák festő műteremképei, az L. F. Roubillac londoni szobrász hagyatékából származó baba, a korábbi spanyolországi adatok mutatják, hogy a modell-babát a festők és szobrászok egyformán használták. A XVIII. század végén a spanyol szobrászatról szóló könyv szerint minden « professzornak) kell, hogy «maniqui»-ja legyen. S hogy volt ilyen a német szobrászoknak és festőknek még a XIX. században is, arról a karlsruhei múzeum német termeiben egy egész sor festmény tesz tanulságot. így a Pétervárott fiatalon elhunyt Mosbrugge « Műterem Rómában» című 1828-ban készült képén 81 egy faliszekrényben egy női és egy férfi «Gliederpuppe» látható, mindkettő fából, mozgatható tagokkal. Ilyen van a XIX. század első felében Franz Joseph Zoll műterem­képén, ahol egy ablaknyílásban háttal kisméretű fababát ábrázolt 8- és a század második felében a heidelbergi születésű Joseph Weber «Votivbild für den Maler» 83 című festmé­nyén is. Hogy az ilyen mannequin ma is segédeszköze a festő- és szobrásznövendékeknek, azt úgy gondoljuk, nem szükséges bizonyítani. De arra példa más korban sohasem volt, hogy igényes és sikeres festők aktkompozí­ciókat ilyen babák segítségével készítsék el és ezeket évtizedeken keresztül változatlanul felhasználják műveiken, mint azt Cornelis Cornelisz. tette a XVI. század utolsó tizedétől kezdve, egészen haláláig. Cornelis 1638-ban halt meg és még halála évében is festett olyan «Aranykor»-t vagy « Bacchanália*)-t, 84 melyen akár az 1614-es budapesti kép (51. kép), 85 akár bármelyik más, hasonló tárgyú és felfogású képe modelljeit csoportosította. A haladás iránya azonban, sem a Németalföldön, sem sehol másutt Európában nem ez volt. Nemcsak a legkiválóbb mestereknél, mint Rembrandtnál és követőinél elképzelhe­tetlen, hogy aktképeiket ne az élő modellről fessék meg, de olyan művészek is, mint Goltzius és Cornelis van Haarlem a XVI. század végén, legalábbis szándékuk szerint, a természet közvetlen megfigyelése alapján akartak dolgozni. Goltzius, Carel van Mander és Cornelis haarlemi akadémiájukon a természet utáni rajzolás programjával indultak, mely azonban, legalábbis Cornelis példáját tekintve, inkább csak program maradt. Az ifjabb éveiben képein is számos fabábut megörökítő Michael Sweerts Itáliából való vissza­78 «Festömuterem», jelezve H. R. 17... Vászon, 37x46 cm. Ltsz.: 2586. A kép baloldalán életnagyságú modell-baba, a kép valószínűleg Robert Louvre-beli műtermét ábrázolja. 79 Museum der Stadt Wien. 80 «Festömuterem», Ltsz.: 271. A kép baloldalán, ülő helyzetben drapériával félig letakart modell-baba, melynek mozgatható tagjai voltak. A mozgató pálca, mint a drezdai Ostade-n világo­san látható. 81 Karlsruhe, Múzeum. A festő keresztneve nem ismeretes. A múzeum kiállításán az 1804— 1830, Pétervár, életrajzi adatok szerepelnek. Talán fia a hasonló nevű, Bécsben 1803-ban elhunyt festőnek. 8- Készült 1833—38 k. Karlsruhe, Múzeum. 83 Karlsruhe, Múzeum. Feltehetően a sok műterembelsőt ábrázoló kép a karlsruhei múzeum­ban egy festőakadémia vagy festőiskola hagyományából került múzeumi tulajdonba. 84 Fa, 62x95 cm. Jelezve egy sziklán, datálva 1638-ból. Utoljára a berlini Lepke aukciósház­ban szerepelt 1940-ben (22-11-1940), 111. számon. Az asztal körül ülő, csoportosan elhelyezett figurák az ismert modellekből tevődnek össze. Cornelis van Haarlem képeinek adatai és fényképei többségükben a hágai Rijksbureau voor Kunsthistorische Dokumentatie gyűjteményében való ismételt kutatás eredményei. Ezúton mondok köszönetet az Intézet vezetőségének és munkatársai­nak, amiért lehetővé tették az eredményes kutatómunkát. 85 Vászon, 157 X 193,5 cm. Ltsz. 2062.

Next

/
Oldalképek
Tartalom