Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 30. (Budapest,1967)
HARASZTI-TAKÁCS MARIANNA: Aktkompozíciók és modelljeik
megfigyelhetjük. A «Gliederpuppe» a XVIII. században is megmaradt a festők segédeszközének, ezt tapasztalhatjuk a rotterdami Boymanns van Beunigen múzeumban őrzött Hubert Robert műteremképen, 78 az 1761-ben már elhunyt Johann Georg Platzer «Atelier eines Barockmalers» és «Atelier eines Barockbildhauers» 79 című képein, Franz Christian Jannecknek barokk festő- és szobrászműtermeket bemutató képein a grazi Joanneumban (50. kép). 80 A két osztrák festő műteremképei, az L. F. Roubillac londoni szobrász hagyatékából származó baba, a korábbi spanyolországi adatok mutatják, hogy a modell-babát a festők és szobrászok egyformán használták. A XVIII. század végén a spanyol szobrászatról szóló könyv szerint minden « professzornak) kell, hogy «maniqui»-ja legyen. S hogy volt ilyen a német szobrászoknak és festőknek még a XIX. században is, arról a karlsruhei múzeum német termeiben egy egész sor festmény tesz tanulságot. így a Pétervárott fiatalon elhunyt Mosbrugge « Műterem Rómában» című 1828-ban készült képén 81 egy faliszekrényben egy női és egy férfi «Gliederpuppe» látható, mindkettő fából, mozgatható tagokkal. Ilyen van a XIX. század első felében Franz Joseph Zoll műteremképén, ahol egy ablaknyílásban háttal kisméretű fababát ábrázolt 8- és a század második felében a heidelbergi születésű Joseph Weber «Votivbild für den Maler» 83 című festményén is. Hogy az ilyen mannequin ma is segédeszköze a festő- és szobrásznövendékeknek, azt úgy gondoljuk, nem szükséges bizonyítani. De arra példa más korban sohasem volt, hogy igényes és sikeres festők aktkompozíciókat ilyen babák segítségével készítsék el és ezeket évtizedeken keresztül változatlanul felhasználják műveiken, mint azt Cornelis Cornelisz. tette a XVI. század utolsó tizedétől kezdve, egészen haláláig. Cornelis 1638-ban halt meg és még halála évében is festett olyan «Aranykor»-t vagy « Bacchanália*)-t, 84 melyen akár az 1614-es budapesti kép (51. kép), 85 akár bármelyik más, hasonló tárgyú és felfogású képe modelljeit csoportosította. A haladás iránya azonban, sem a Németalföldön, sem sehol másutt Európában nem ez volt. Nemcsak a legkiválóbb mestereknél, mint Rembrandtnál és követőinél elképzelhetetlen, hogy aktképeiket ne az élő modellről fessék meg, de olyan művészek is, mint Goltzius és Cornelis van Haarlem a XVI. század végén, legalábbis szándékuk szerint, a természet közvetlen megfigyelése alapján akartak dolgozni. Goltzius, Carel van Mander és Cornelis haarlemi akadémiájukon a természet utáni rajzolás programjával indultak, mely azonban, legalábbis Cornelis példáját tekintve, inkább csak program maradt. Az ifjabb éveiben képein is számos fabábut megörökítő Michael Sweerts Itáliából való vissza78 «Festömuterem», jelezve H. R. 17... Vászon, 37x46 cm. Ltsz.: 2586. A kép baloldalán életnagyságú modell-baba, a kép valószínűleg Robert Louvre-beli műtermét ábrázolja. 79 Museum der Stadt Wien. 80 «Festömuterem», Ltsz.: 271. A kép baloldalán, ülő helyzetben drapériával félig letakart modell-baba, melynek mozgatható tagjai voltak. A mozgató pálca, mint a drezdai Ostade-n világosan látható. 81 Karlsruhe, Múzeum. A festő keresztneve nem ismeretes. A múzeum kiállításán az 1804— 1830, Pétervár, életrajzi adatok szerepelnek. Talán fia a hasonló nevű, Bécsben 1803-ban elhunyt festőnek. 8- Készült 1833—38 k. Karlsruhe, Múzeum. 83 Karlsruhe, Múzeum. Feltehetően a sok műterembelsőt ábrázoló kép a karlsruhei múzeumban egy festőakadémia vagy festőiskola hagyományából került múzeumi tulajdonba. 84 Fa, 62x95 cm. Jelezve egy sziklán, datálva 1638-ból. Utoljára a berlini Lepke aukciósházban szerepelt 1940-ben (22-11-1940), 111. számon. Az asztal körül ülő, csoportosan elhelyezett figurák az ismert modellekből tevődnek össze. Cornelis van Haarlem képeinek adatai és fényképei többségükben a hágai Rijksbureau voor Kunsthistorische Dokumentatie gyűjteményében való ismételt kutatás eredményei. Ezúton mondok köszönetet az Intézet vezetőségének és munkatársainak, amiért lehetővé tették az eredményes kutatómunkát. 85 Vászon, 157 X 193,5 cm. Ltsz. 2062.
