Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 29. (Budapest,1966)
SZABÓ MIKLÓS: A krétai-mykénei glyptika néhány emléke
élesen vésett vonalak jelzik. A három párhuzamossal megrajzolt törzsből háromszögletű farok indul ki. A szárnyak és a farok tollait egyenlőtlen hosszúságú vonalak érzékeltetik. Durva munka, felülete sok helyütt sérült, kopott. (i Az intaglio a « talizmán)-gemmák jól ismert csoportjába tartozik. 7 A stereotyp repülő madár motívum az új paloták korszakára jellemző. 8 Az ábrázolások stílus szempontjából nem egységesek ; naturalisztikus, szkématikus és geometrizáló megoldások egyaránt találhatók közöttük. 9 A budapesti gemma a szkématikus stílusú példányokhoz áll a legközelebb, azonban az átlagosnál gyengébb kivitelű. 10 Amulett. 11 3. Átfúrt, mandula formájú gemma (3. kép). Egyik oldalát állatküzdelem jelenete díszíti. A letepert bovida (vagy talán equida ?) félig hátán, félig oldalán fekszik, lábait és nyakát fölfelé tartja. Fejét balra, visszafelé fordítja ellenfele irányába. A ragadozó áldozata törzsén lépő pózban áll, és annak nyakát harapja. Inkább kutyára, mint oroszlánra emlékeztet. 12 Elnagyolt, durva munka, a felület sok helyütt sérült. 13 6 Ltsz. 53.161. Szerpentin. A lencseforma szabálytalan, az oválishoz közelít. Legn. átm. : 1,40 cm ; legk. átm. : 1,35 cm ; v. : 0,59 cm. Krétából, 1898. 7 A csoportról összefoglalóan 1. K e n n a, V. E. G. : i. m. 45, 68. ; Xenaki — Sakellariou, A. : Coll. Giam. i. m. 65. és XVII. A középső minósi kor III. periódusában alakul ki a típus. Az előzményekhez : K e n n a, V. E. G. : i. m. 4. t., 68. sz. ; uö. A. J. A. 68 (1964) 9. old., 1. t., 27. kép, 3. t., 25. kép, 166 a. sz. D. L e v i cikkéhez [Annuario 8—9 (1925—26) 71 skk.] nem jutottam hozzá. 8 Keltezhető rétegekből: Demargne, P. — Gallet de Santerre, H.: Mallia. (Ét. Crét. IX.) Paris, 1953. 62. old., XLV. t. ; XVI. t., 1455. sz. (szkématikus típusok) ;Desh a y e s, J. — D e s s e n n e, A. : Mallia. (Ét. Crét. XI.) Paris, 1959. 142. old., LXII. t., 4 a, b. sz. (geometrizáló típus) ; H o g a r t h, D. G. : J. H. S. 22 (1902) 80. old., 25. sz., 10. kép (naturalisztikus típus) ; Evans, J. A. : Palace of Minos at Knossos. London, 1933. IV/2. 497, 495. kép. — Pontos lelőkörülmény nélküli darabok: Evans, A. J. : J. H. S. 14 (1894) 280. old., 8. kép Xanthoudides, S. : Ephem. 3 (1907) 171. old., 7. t., 71. kép; 183. old., 8. t., 156. kép; Furtwängler, A. : Beschr. Geschn. Steine. Kat. Berlin. Berlin, 1896. 5. old. I. t., 37. kép ; B o s s e r t, H. : Altkreta. Berlin, 1937. 389. old., g. kép ; H a 1 b h e r r, F. : Mon. Ant. 3 (1903) 35. old., 8. sz., 28. kép ; 30. old., 17. kép ; K e n n a, V. E. G. : i. m. 8 t., 187. sz. ; X e n a k i — — Sakellariou, A: Coll. Giam. i. m. 32. old., XXII. t., 187. b, 189. a sz., 70. old. XXX. t., 419—23. sz. ; S a k e 1 1 a r i o u, A. : C. M. S. i.m. 496. old., 468. sz., 497. old., 469. sz. 11 Vö. előző jegyzetet. — A «talizman») gemmák madártípusával stílus szempontjából kapcsolatban állnak: 1. több madaras kompozíciók. L. pl. Furtwängler, A. : Kat. Berlin, i. m. I. t., 36. kép. — 2. a «virágból felszálló madár» típus. L. pl. Chapouthier, F. — Demargne, P. : Mallia. (Ét. Crét. VI.) Paris, 1942. 69. old., 46. a, b kép. — 3. a <<nő-madár» típus. L. pl. X e naki — Sakellariou, A. : Coll. Giam. i. m. XXVIII. t., 374 skk. képek. — 4. <<minósi démon»). L. pl. H o g a r t h, D. G. : i. m. 80 sk., 34. sz., 12—3. kép. — A mykénei variánsokhoz 1. K a r o, G. : Die Schachtgräber von Mykenai. München, 1930—1933. 47. old., XXI. t., 24. kép ; W a c e, A. J. B. : Archaeologia. 82 (1932) 66. old. 6. sz., 26. kép (516. sir) ; 85. old., XXXVIII. t., 63—4. kép (518. sir) ; S a k e 11 a r i o u, A. : C. : M. S. i. m. 419. old., 406. sz. V e r m e u 1 e, E. — T r a u 1 o s, J. : Hesperia 35 (1966) 78. old. 17. sz., 4. kép. 10 Valószínű, hogy a ('talizmán>> madár motívum tovább él a postpalatiális korszakban ; Vö. Z a 7. o f f, P. : Arch. Anz. 1963. 51. old., 6. sz. ; X e n a k i — S a k e 11 a r i o u, A. : Coll. Giam. i. m. XVIII. ; K e n n a, V. E. G. : i. m. 68 ;9. j. : a mykénei variánsok. — A budapesti kő karaktere u. cs. arra mutat, hogy a paloták pusztulása utáni korban készülhetett. Vö. K e n n a, V. E. G. : B. I. C. S. 13 (1966) 68 skk., IV. t. 623. és 701. darabok. 11 A madár jelentőségéhez a krétai vallásban 1. N i 1 s s o n, M. P. : The Minoan-Myc. Religion. Lund, 1950. 330 skk. ; S c h a c h e r m e y r, F. : i. m. 142. sk., 153. és 186. l- A támadó állat közelebbi meghatározását a felület sérülései erősen megnehezítik. A kutya típusához: Furtwängler, A. : Die antiken Gemmen. Berlin-Leipzig, 1900. III. t., 12, 14. képek ; Xenaki — Sakellariou, A. : Coll. Giam. i. m. XXVI. t., 309—11. ; Sakellariou, A. : C. M. S. i. m. 429. old., 412. sz. — A vésés befejezetlennek látszik. 13 Ltsz. 53.159. Opál. H.: 1,61 cm, sz. : 1,13 cm, v.: 0,82 cm.
