Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 29. (Budapest,1966)

MOJZER MIKLÓS: MS mester nyolcadik táblaképe

MS MESTER NYOLCADIK TÁBLAKÉPE MS mester oeuvre-jének rekonstruálásában csüggesztően nagyok a nehézségek. Mintha a sors gonddal tüntetett volna el minden adatot, amely reá vonatkozik. A középeurópai késő-gótikus festészet egyik legnagyobb és legtitokzatosabb alakjának munkásságából így egyelőre csak az egykori, töredékesen fennmaradt Selmecbányái sorozatot és az ennél valamivel későbbi lille-i «Kiralyok imádásá»-t ismerjük.

1 Nemrég igyekeztünk azt bizonyítani, hogy ezek különösen érett, csakis idősebb mester alkotásai lehetnek, aki Dürer fiatalkori metszeteinek és talán rajzainak hatására ért el művészi pályája csúcsaira, — anélkül, hogy Dürer követőjévé vált volna.

2 Úgy látszik tehát, joggal kereshetjük azokat a korábbi müveit, amelyekben düreri ösztönzések nem érvényesülhettek még, de amelyekben megtalálható már az, ami sajátosan «MS mesteri». Az a kalandos sorsú, Torunból származó « Keresztlevétel), amelyet jelenleg a varsói Nemzeti Múzeum őriz (69. kép), ilyen.

3 A kép eredeti, feliratos kerete, amely legalább a donátorokat bizonyára megnevezte, a második világháborúban elveszett. Úgy látszik, a feliratot nem örökítette meg senki. Talán ez a felirat tartalmazta legutolsónak MS mester nevét, amelyet a korábbi négy évszázad után az ötödik vesztett el végérvényesen, így egyelőre csakis stiláris alapon vehetjük a fennmaradt képet a nyolcadiknak azok közé, amelyeket kétség nélkül MS mester munkáinak ismerünk. Elsősorban mesterünkre vallanak a beszédes taglejtések és a kompozíció.

1 A létrán 1 Ld. összefoglalóan: R a d o c s a y, D. : 450 Jahre des Meisters MS. Acta Históriáé Artium IV, 1957. 201—230. — B o s k o v i t s, M. : On the trail of an Old Hungarian Master. The New Hungarian Quarterly III, 1962. No. 6, 96—109. 2 M o j z e r M. : Dürer és MS mester. Művészet V, 1965. 5. sz. 3 A fontosabb irodalom: Heise, J.: Die Bau- und Kunstdenkmäler der Provinz Westpreussen. Danzig, 1889. Heft VI/VII. 260. — Morelowski, M. : O trzech torunskich obrazach Meki Panskiej. Prace Komisji Historji Sztuki. Krakow, 1932. — Chmarzynski, G.: Toruh. Dawny i dzisiejszy. Toruh, 1934. 48. — Kiállítva Varsóban: Polska sztuka Gotycka. Katalog wystawy, Warszava, 1935. 166. sz. ; W a 1 i c k i, M. : La peinture d'autels et de retables en Pologne au temps des Jagellons. Paris, 1937. 27—28. ; Narodowa Galéria Sztuki Polskiej. I. — História sztuki polskiej. I. Sztuka aredniowieczna (Malarstwo: Tadeusz Dobrowolski). Krakow, 1962. 399. ; W a 1 i c k i, M. : A középkori lengyel táblaképfestészet. Paris, 1965. — A «Keresztlevéteb) tölgyfára ( !) festett, temperával, 213x144 cm. A feltehetőleg valamivel korábban, 1490 körül készült Krisztus ostorozása képpel (ma ugyancsak a varsói Nemzeti Múzeumban) kettő vagy talán több tagú passió-sorozathoz tartozott, amelynek képeit különböző helyen és időkben egymástól függetlenül működő festők készíthették. Származási helyük nagy valószínűséggel a toruhi Szt. János templom. Nincs egészen kizárva annak lehetősége sem, hogy a hatalmas méretű, 1834ben lebontott egykori domonkos-templom volt a két kép eredeti helye. (Dr. Zygmunt Kruszelnicki, Toruh, Egyetem — szíves közlése.) A képek azután a pelplini Érseki Múzeumba kerültek, ahonnan a második világháború után jutottak a varsói Nemzeti Múzeumba. 4 U r b a c h, Zs.: Die Heimsuchung Maria, ein Tafelbild des Meisters MS. (Beiträge zur mittelalterlichen Entwicklungsgeschichte des Heimsuchungsthemas) I

—II. Acta Históriáé Artium X, 1964. 69—123. és 299—320. ; M o j z e r, M.: Tanulmányok a Keresztény Múzeumban II. (MS mester zászlai). Művészettörténeti Értesítő XIV, 1965. 97—106.