Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 29. (Budapest,1966)
BALOGH JOLÁN: Német gótikus szobrok
prototípus, azaz a homokkő-szobrok készítési idejére nézve. Feltehetőleg mindkettő a XVI. század elején készült. A würzburgi homokkő-szoborhoz a creglingeni oltár (1505— 1510) Annunziata ja áll a legközelebb, valószínűleg egyidejűleg is készültek. 60 A frankfurti homokkő-szobor is nyilvánvalóan 1513 előtt kész volt. A fából faragott változatok időrendje viszont nagyon megoszlik — stílusuk és kvalitásuk szerint. A budapesti szobor a korai műhely-változatok közé sorolható. Zömökebb arányai a frankfurti szoborhoz állanak közel, ezért feltehetőleg hamarább készült, mint a nyúlánkabb gerolzhofeni Madonna (1513), vagy a még későbbi berlini szobor. A riemenschneideri kompozíció frissen, elevenen jelenik meg benne, faragása is finom. A nagy műhely jelentős és gondos alkotásai közé tartozik. A másik Madonna-szobor 07 (63. kép), mely Back Bernát szegedi gyűjteményéből származik, a würzburgi dóm (Domkrypta) elégett Madonnájának (62. kép) a másodpéldánya. Mestere nagyon híven követte a riemenschneideri mintaképet, eltérések csak Mária arctípusában és a megnyúltabb arányokban mutatkoznak. De éppen az utóbbiból következik, hogy a műhely későbbi művei közé tartozik, feltehetőleg 1510—1520 körül készülhetett, amikor már az erősen megnyúlt arányok jellemzik a riemenschneideri Madonna-szobrokat. Szobrunk prototípusát, a würzburgi dóm szobrát Riemenschneider még az 1490-es években faraghatta, — főként az ulmi Erhart-kör hatása alatt. Talán az ulmi főoltárhoz 1474-ben készült rajz (Stuttgart, Württembergisches Landesmuseum) Madonnája adhatta a gondolatot Riemenschneidernek a hasonfekvő Bambino merész motívumának új szobrászi megfogalmazására, — ahogy Schrade 68 feltételezte. Vagy pedig más hasonló szobor, hiszen ez a motívum nagyon gyakori volt az ulmi szobrászatban, 011 feltehetőleg éppen az ulmi főoltár Madonnájának hatására. Riemenschneider kitűnő komponáló tehetsége azonban merőben újjá formálta a motívumot és oly harmonikus megoldást ért el, mely a bizonytalan egyensúly zavaró hatását elkerülte anélkül, hogy ez a frisseség és az elevenség rovására ment volna. Műve éppen ezért válhatott mintaképpé, melyet meglehetős széles körben többször megismételtek. 70 66 A würzburgi homokkő Madonna Justus Bier szerint 1504 körül készült (The Register of the Museum of Art. The University of Kansas Lawrence, Kansas. II. kötet, 2. sz. 1959. 15. old., 23. jegyzet.) 67 Letét leltár 4007. Hársfa, 116 cm magas. Színezése: piros ruha, arany köpeny, kék béléssel; fehér fejkendő. Állapota: a Jézus-gyermek jobb lábáról 2 ujj hiányzik. Provenienciája: München, Sammlung K. Hartmann; Szeged, Back Bernát gyűjteménye. — Irodalom: Sammlung K. Hartmann München, Galerie Helbing, 30. Mai 1905. 84. sz. (Riemenschneider) ; L u g o s i D.: Katalógus a Szegedi Műbarátok Köre 1917. évi pünkösdi kiállításához. Szeged, 1917. 73. old., 14. sz. (Riemenschneider iskolája) ;Meller S.: Közép- és újabbkori szobrászati gyűjtemény. Budapest, 1921. 129. sz. (Dél-német mester, XVI. század eleje) — Országos Szépművészeti Múzeum. 68 S c h r a d e, H. : Tilman Riemenschneider. Heidelberg, 1927. II. 56. 69 O 11 o, G.: Die Ulmer Plastik der Spätgotik. Reutlingen, 1927. 3, 9, 11, 12, 69, 99, 105, 167. stb. kép ; O 11 o, G. : Gregor Erhart. Berlin, 1943. 68. old., 10. kép ; W i 1 m, H. : Die gotische Holzfigur. I. kiadás. Stuttgart, 1940. 29—30. kép. — Justus Bier a kaisheimi Schutzmantelmadonna (Berlin, Staatliche Museen) hatását látja Riemenschneider művében (i. m. The Register of the Museum of Art the University of Kansas Lawrence, Kansas. II. kötet, 2. sz. 1959. 6, 7, 15. old., 18. jegyzet). 70 A következő változatokat említhetjük: Baceno, chiesa parrocchiale (Rassegna d'Arte 1909. 82.) ; Kleve, Stiftspfarre St. Mariae Himmelfahrt (Christus und Maria Ausstellung Köln, WallrafRichartz Museum, 1956. 17. sz.) ; München, Bayerisches Nationalmuseum (Kat. Müller 1959. 160. old., 157. sz.). Távolabbi változatok: Dalhem, Kirche, Daniel Mauch Madonnája (Pantheon 1930./I. 169) ; Waldburg, Pfarrkirche (Ost. Zeitschrift für Denkmalpflege VII. 1953. 106.). — Az ersingeni Madonna (Otto, G.: Die Ulmer Plastik der Spätgotik. Reutlingen, 1927. 38. old., 33. kép) a riemenschneideri kompozíció tükörképes változata.
