Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 29. (Budapest,1966)
BALOGH JOLÁN: Német gótikus szobrok
emlékeztet, jóllehet faragása frissebb, közvetlenebb, elevenebb. A budapesti szobrot éppen a kidolgozás frissesége és színeinek elevensége teszi vonzóvá és jelentőssé. A típuskérdés tisztázása után a kompozíció eredete a főprobléma : Riemenschneider honnan kapott ösztönzést kitűnő kompozíciója megalkotásához? Edith Hessig a drapériamotívumban a Meister E S hatását 00 mutatta ki és a fekvő Jézus-gyermek beállításában szintén ugyanezt a hatást látja. De vajon erre nem hatottak-e a sváb Madonna-szobrok fekvő Bambinói? 61 A blaubeureni oltár (1493) Jézus gyermeke nagyon közel áll a frankfurti homokkő-szoborhoz. Riemenschneider talán ismerte ezt az oltárt, vagy más hasonló Madonna-szobrot. Hiszen az Erhart-műhelynek több hasonló típusú Madonna-szobra lehetett. Erről azok a szobrok tanúskodnak, amelyek széles körben Erhart hatása alatt készültek. 62 Itt elsősorban a pozsonyi-alistáli Madonna-szoborra 03 (Esztergom, Keresztény Múzeum) emlékeztetünk. Ehhez hasonló kompozíciók gyakoriak. Erhart hatása igen széles területre sugárzott ki. 01 Kérdés, hogyan viszonylik mindezekhez Riemenschneider kompozíciója ? A würzburgi dóm más típust képviselő, utóbb elégett Madonnája azt bizonyítja, hogy Riemenschneiderre az ulmi Erhart-kör nem volt hatástalan. De még más kérdés is felvetődik. A fekvő Bambino a XV. század folyamán az olasz kompozíciókon is megjelenik. Bronzplakettek és majolika változatok készülnek egy elveszett prototípus után. 05 Vajon ebből az irányból nem érhette-e hatás Riemenschneidert — esetleg plakettek, bozzettók, vagy rajzok közvetítésével? A würzburgi homokkőszobor harmonikus kompozíciója mintha ezt sejtetné. Az utolsó kérdés a riemenschneideri prototípusok és változatok időrendje. A gerolzhofeni oltár dátuma — 1513 — mindenesetre határozott terminus ante quem a két 60 H e s s i g, E. : Die Kunst des Meisters E. S. und die Plastik der Spätgotik. Berlin, 1935. 97—98. Hessig megállapításait L. Fischel cáfolta. (F i s c h e 1, L. : Nicolaus Gerhart. München, 1944. 162—163. old., 155, 156, 157. kép). Feltevése szerint Riemenschneider nem a régi metszet után dolgozott, hanem régebbi szobrászati mintakép után, melynek változata a berlini múzeum puszpángfaszobrocskája. Az utóbbi azonban nyilvánvalóan Riemenschneider würzburgi homokkőMadonnájának a változata. 61 O 11 o, G. : Die Ulmer Plastik der Spätgotik. Reutlingen, 1927. 16, 76, 141, 165, 171, 202, 203, 208, 210, 259, 271, 272, 296,299. kép. 62 Erhart blaubeureni Aladonnájának a hatása alatt készültek a következő szobrok : Düsseldorf, Städtisches Museum (Wallraf—Richartz Jahrbuch. N. F. II/III. [VII/VIIIJ. 1933/34. 249. old., 202. kép ; Berlin, Sammlung Tony Straus-Negbaur (Berlin, P. Cassirer — H. Helbing, 25—26. Nov. 1930. 294. sz.) ; München, magángyűjtemény (München, H. Helbing, 5—6. Juni 1930. 493. sz.) ; München, Bayerisches Nationalmuseum (Kat. Müller 74. sz. — Kärnten um 1500). — L. továbbá Gertrud Otto fent idézett könyvét (61. jegyzet), és Otto, G.: Gregor Erhart. Berlin, 1943. 15. kép. 63 B a 1 o g h, J. : L'origine du style des sculptures en bois de la Hongrie médiévale. II. Acta Históriáé Artium VI. 1959. 27. — A fenti cikkemben közölt analógiákhoz kiegészítésképpen említem azt a Madonna-szobrot, mely 1930-ban a bécsi Dorotheum aukcióján szerepelt (Dorotheum, Wien 403. Kunstauktion. 4—6. Juni 1930. 411. sz. — Erre a szoborra Mucsi András volt szíves felhívni a figyelmemet). Kompozíciója, a fekvő Bambino elhelyezése rokon az alistáli Madonnáéval. Még közelebb áll hozzá egy másik szobor (Wien, Dorotheum, 1937. 450. Kunstauktion. Die Skulpturenbestände des Prof. Adolf J. Fischer, Salzburg, 121. sz.). Kompozíciójuk azonos, mindkettő ugyanarra a prototípusra megy vissza. 64 A hatás továbbgyürűzésének egyik példája a salzburgi Prof. Adolf J. Fischer gyűjtemény Madonnája (Wien, Dorotheum, 1937. 450. Kunstauktion. 121. sz. — Steirisch-kärtnerisch um 1500). Ennek a kompozíciója pedig erősen megmerevedett formában múzeumunk egy Madonna domborművén (ltsz. 62.4.) jelenik meg némi változtatásokkal: a Bambino elhelyezése tükörképes, a drapéria módosult, Mária széles fejtípusa más. Mindazonáltal a tipológiai összefüggés világos. 65 M i d d e 1 d o r f, U. : Eine Florentiner Plakette. Adolph Goldschmidt zu seinem siebzigsten Geburtstag. Berlin, 1935. 121—122. — L. továbbá: Marquand, A. : Giovanni della Robbia. Princeton—London, 1920. 176—177. (a firenzei San Jacopo a Ripoli lunettáján).
