Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 28. (Budapest,1966)
P. A.: Az Esterházy-Képtár látogatói
és abban állandó lakhelyüket, városukat is. Ugyanígy a legtöbb bejegyzésből a látogató foglalkozása is kitűnik. Számosan elmulasztották azonban bejegyezni a látogatás napját, s ezért igen sok esetben csak a szomszédos, vagy távolabbi bejegyzésekhez viszonyítva lehet következtetni a látogatás idejére, ha nem is napjára, legalább hónapjára. Az ilyen dátum nélküli aláírásoknak megközelítően időhöz kötése még nehezebbé válik a kötet vége felé, ahol az ívek felcserélődtek, valószínűleg a könyv kötésekor vagy javításakor. Általánosságban még csak annyit a névbejegyzésekről, hogy itt-ott ezek nem sajátkezűek ; csoportos látogatás esetében ugyanis előfordult, hogy a csoport valamennyi tagjának nevét ugyanaz a kéz vezette be a könyvbe. Évente 800—1300 között ingadozott a feliratkozott látogatók száma, akiknek sorában Európa minden országa és minden világrész képviselve volt. Ha most az említett másfél évtized látogatói közül kiemeljük a legfontosabbakat, elsősorban a képzőművészek, műgyűjtők, múzeumi szakemberek, zeneszerzők, írók, tudósok, államférfiak és politikusok nevét, hangsúlyozni kell, hogy ezek a kivonatok csak igen szűk szemelvényeket adhatnak. E mellett nincs kizárva annak lehetősége sem, hogy csekély számú esetben a nehezen olvasható névaláírás tulajdonosát nem sikerült azonosítani, vagy pedig valamely olvasható aláírás tulajdonosának jelentősége, a sok közömbös név közepette, elkerülte a figyelmet. A kivonatok első helyen a vendégkönyv oldalszámát, második helyen a látogatás idejét tüntetik fel, éspedig egységesen számokkal jelölve az évet, hónapot, és napot, majd dűlt szedésben, betűhíven közlik a látogató bejegyzését, vagyis nevét, személyi adatait és azt a megjegyzést, amelyet ő maga esetleg a nevéhez fűzött. Ahol ajánlatosnak mutatkozik, néhány lexikális adat (zárójelben a születés és elhalálozás éve) és megjegyzés következik. Magyar látogató a szóban forgó másfél évtizedben meglehetősen ritkán kereste fel a képtárat, legalábbis nem annyi, mint amennyi a tulajdonosnak a magyarsághoz tartozása, valamint Bécs viszonylagos közelsége alapján várható lett volna. A szabadságharc leverését követően a nemzet aléltsága, a Bach- és Schmerling-korszak viszonyai azonban kézenfekvő magyarázatot adnak. 9. 1849 VII 9 Aí rs Paget, née Baronne Wesselényi. W. Polyxena bárónő, írónő (1801-1878). Felesége John Paget angol eredetű, magyar földbirtokosnak (1808—1892), aki 1848—49-ben Bem tábornok egyik szárnysegéde volt, s a függetlenségi harc után Angliába menekült, ahonnan csak 1855-ben térhetett vissza. 13. 1849 VIII 26 Gróf Batthyányi Ödön. Itt még magyarul írja a nevét ! 14. 1849 VIII 29 Anton Graf Berényi sammt Nichte. 19. 1849 XI 18 Sidonie Brunsvik. 19. 1849 XI 18 Geyza Brunsvik. A gróf B. család képgyűjteményének utolsó tulajdonosa (18341899). 19. 1849 XII Szálé István festesz. (1811-1870). Később, 1850. február 28-án engedélyt kért, hogy a képtárban működhessen, 1 1857-ben pedig, többekkel együtt, pályázott az Esterházy-képtár kusztoszi állására. 5 22. 1850 II Meszlényi geb. Kossuth. 22. 1850 II Louise Ruttkay-Kossuth. Kossuth Lajos két nővére: Meszlényi Rudolfné, sz. K. Zsuzsanna (megh. 1854 Amerikában) és Ruttkay Józsefné, sz. K. Lujza (megh. 1902). Bár Kossuth az első magyar minisztériumban Esterházy Pálnak minisztertársa volt, útjaik csakhamar szétváltak. A két nővérnek képtárlátogatásáról szóló adat mindenképpen meglepő." 28. 1850 V 9 Gräfin Festetits. 28. 1850 V 9 Gräfin Gabriele Festetits. 28. 1850 V 9 Gräfin Felicie Festetits. 1 Melier S. : id. m. 181 (704). 5 Me 11 er S. : id. m. 186 (723). r> Datálatlan bejegyzésük időpontját a közvetlenül megelőző (1850. február 5.) és a közvetlenül következő látogatói bejegyzések (1850. február 15.) dátumának segítségével lehet meghatározni. Kossuth Zsuzsanna történetének kutatója, Rabati Magda tanárnő szíves közlése szerint eddig nem volt adat arra, hogy a Kossuth nővérek 1850 elején Bécsben tartózkodtak.
