Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 28. (Budapest,1966)

KOMORÓCZY GÉZA: A Szépművészeti Múzeum elő-ázsiai pecséthengerei, II.

emlékeztet.

11 Az életfa «absztrakt», fúróval és csőfúróval kialakított ábrázolását a középasszír glyptikában

42 ugyancsak megtaláljuk, mitanni-szíriai hatás jeleként. A szárnyas napkorong motívuma egyiptomi eredetű, és Szíria felől terjedt el az i. e. II. évezred közepén, más egyiptomi motívumokkal (mint pl. a c

nh jel)

13 együtt. Pontos értelmezéséhez a kutatás mindeddig — mint a hasonló motívumoknál általában — nem jutott el.

44 Az újasszír és Achaimenida-kori perzsa művészetben a szárnyas (nap-)korong a királyi hatalom és Assur (Ninurta), illetve Ahuramazdä istenek jelvénye.

45 Ha azonban figyelembe vesszük Mitanni, Asszíria és Szíria politikai viszonyait az i. e. II. évezred második felében, és a szárnyas napkorong rendkívüli népszerűségét e területek korabeli művészetében, ezt az értelmezést aligha vetíthetjük vissza, kizárólagosként legalábbis semmi esetre sem. Az életfa és a szárnyas napkorong, illetve a szárnyas napkorong és az életfát helyettesítő oszlop gyakori együttes szereplése,

10 valamint a szárnyas napkorongból aláhulló eső motívuma

47 arra enged következtetni, hogy a szárnyas napkorong, az életadó nap, tágabb értelemben termékenység-szimbólum volt, illetve kozmoszábrázolás. A szárnyas állatok

48 és a rozetta

49 szintén az i. e. II. évezred közepén tűnnek föl az elő-ázsiai periferikus glyptikában. Mindezek alapján az itt közölt pecséthenger közvetlen párhuzamait az i. e. II. évezred közepének művészetében kell keresnünk. A kassu,

50 a középasszír, a szíriai,

11 s 41 Ezekhez, az orientális háttér felvázolásával, 1. Baumgartner, W.: Das Nachleben der Adonis gärten auf Sardinien und im übrigen Mittelmeergebiet. = Zum Alten Testament und seiner Umwelt. Ausgewählte Aufsätze. Leiden, 1959. 247—-281. 42 B e r a n, Th. : Assyrische Glyptik des 14. Jahrhunderts. Zeitschrift für Assyriologie 52 NF 18 (1957) 141—215. —Moortgat, A. : Assyrische Glyptik des 13. Jahrhunderts. Uo. 47 NF 13 (1942) 50—88. ; Assyrische Glyptik des 12. Jahrhunderts. Uo. 48 NF 14 (1944) 23— 44. passim. — Moortgat-Correns, U. : Beiträge zur mittelassyrischen Glyptik. Vorderasiatische Archäologie, Festschrift A. Moortgat, Berlin, 1965. 165-177. 43 Moortgat — Correns, U. : Neue Anhaltspunkte zur zeitlichen Ordnung syrischer Glyptik. Zeitschrift für Assyriologie 51 NF 17 (1955) 88—101. — F r a n k f o r t, H. : CS 256, 265, 282. (A (

'nh jel a «crux ansata», főként szíriai motívum; amitanni glyptikából hiányzik!) 44 A szárnyas napkorong eredetének és értelmezésének nagy irodalmából, Contenau, G. idézett (vö. 15. jegyzet) cikkén kívül, itt csak a legfontosabbak álljanak: Pering, B.: Die geflügelte Scheibe in Assyrien. Archiv für Orientforschung 8 (1932—33) 281—296. — Frankfort, FL: CS 205—215, 264, 277—8. — Porada, E.: CANES I. 76—77, 145—146. — Porada, E. : Seal Impressions of Nuzi. (The Annual of the American Schools of Oriental Research, vol. XXIV. 1944—1945.) New Haven, 1947. (Alább: Nuzi.) 114—115. — Christian, V.: Archiv für Orientforschung 9 (1933—34) 30. 45 E i s s f e 1 d t, O. : Die Flügelsonne als künstlerisches Motiv und als religiöses Symbol.

— Kleine Schriften, Bd. II. Tübingen, 1963. 416—419. 46 Frankfort, H.

: CS 276 skk. 47 Vö. Douglas van Buren, E. : The Rain-Godess as Represented in Early Mesopotamia. Studia Biblica et Orientalia, III. Oriens Antiquus. Roma, 1959. (Analecta Biblica, XII.) 343—355. (a motívum előzményeihez). — Douglas van Buren, E.

: Orientalia NS 24 (1955) 345 skk. 48 Alapvető: D h o r m e, É. — Vincent, L. H. : Les Chérubins. Revue Biblique 23 (1926) 328—358, 481—495. 49 Douglas van Buren, E. : The Rosette in Mesopotamian Art. Zeitschrift für Assyriologie 45 NF 11 (1939) 99—107. 50 P o r a d a, E. : On the Problem of Kassite Art. Archaeologica Orientalia in Memóriám E. Herzfeld. Locust Valley, N. Y. 1952. 179—187. — Douglas van Buren, E. : The Esoteric Significance of Kassite Glyptic Art. Orientalia NS 23 (1954) 1—39. — B e r a n, Th.: Die babylonische Glyptik der Kassitenzeit. Archiv für Orientforschung 18 (1957—58) 255—278. — J a r i t z, K. : Die Kulturreste der Kassiten. Anthropos 55 (1960) 17—84. 51 C o n t e n a u, G.: La glyptique syro-hittite. Paris, 1922. (Bibliothèque archéologique et historique, 2.) — Moortgat — Correns, U. : Neue Anhaltspunkte zur zeitlichen Ordnung syrischer Glyptik. Zeitschrift für Assyriologie 51 NF 17 (1955) 88—101. — Porada, E. : Syrian Seal Impression on Tablets Dated in the Time of Hammurabi and Samsu-iluna. Journal of Near