Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 25. (Budapest,1964)

BALOGH JOLÁN: Francia gótikus Madonna-szobrok

burgund eredetű (Plombières-Les-Dijon) szobrán

25 (29. kép); az utóbbin a nagy orr is Madonnánkra emlékeztet, Mindazonáltal a budapesti szobor jóval korábbi mint az említett burgund szobrok. Feltehetőleg még a XIV. század második felében, vagy legkésőbb a század végén készülhetett vagy Burgundiában vagy a burgund művészet hatókörében. Széles, nehéz drapéria-stílusában a burgund iskola törekvései mutatkoznak meg. A fentebb említett autuni Madonna (27. kép) típusával függ össze egy másik diófa-szobrocska

26 (32. kép). Mária keskeny fatörzsből kihántott, karcsú, magas, nyúlánk alak zárt körvonalakkal; jobbjában a Jézus-gyermeket tartotta, baljában pedig körtét. Öltözete hosszú ruha, melyet teljesen beborít a rá tapadó köpeny. A felsőtesten megfeszülő redőkkel ellentétesen a köpenyszárnyak a karok alól gazdag redőzetben hullanak le. A köpeny vetése — a jobb válltól a bal karig —•, úgyszintén a redők rendszere azonos az autuni szoboréval. Mégis ennek a típusnak új, egyéni és nagyon bájos változata. Különleges szépsége a karcsú arányokban és az arc mosolygó és mégis fátyolozott kifejezésében rejlik. Felépítése a Javernant-ból (Aube) származó Annunciatával

27 (Párizs, Louvre) rokon, drapéria-rendszere ennek is a testhez tapadó köpeny és a gazdag oldalredők ellentétéből alakul ki. Az arcot keretező hullámos haj mintázásában is hasonlóság mutatkozik, de valamivel korábbi és keményebb stílusban. A budapesti szobor a XIV. század végén készülhetett észak-francia műhelyben. Hasonlóképpen a XIV. század második feléből származik egy másik Madonnaszobrunk

28 (35. kép). Felépítése, drapéria-vezetése a jól ismert típusoktól eltér. Máriának frontális főnézetre beállított egyenesen felemelkedő karcsú alakja és a bal karon átvetett köpenyszárny még leginkább franco-flamand Madonnánk típusára (17. kép) emlékeztet. Mégis szobrunk merőben más. Több mint fél évszázad választja el a kettőt egymástól. A későbbi stílus jegyei szobrunkon: a bal karon átvetett köpenyszárny szabad esése — ellentétben a felső testet fedő ruha egyszerűségével, és különösen a leomló ruha redőinek szétágazása fordított V alakban, mely oly lendületessé és mozgalmassá teszi a karcsú alak felemelkedését. Olyan motívum ez, amely későbbi burgund szobrokra (Rouvres — 30. kép) és némileg a keletnémet « szép Madonnák » úgynevezett « hajtű-redőire » emlékeztet. Szobrunk másik feltűnő motívuma a Jézusgyermek elhelyezése Mária jobb karján. Ez a motívum felette ritkán, csak elvétve 25

Troescher: i. m. X/b. tábla (replika Sluter elveszett műve után, mely 1390 körül készült) ; Aubert, M. — B e a u 1 i e u, M. : La sculpture du moven âge. Paris, 1948. 145. kép (XV. század első fele) ; Aubert, M. —B e a u 1 i e u, M. : i. m. I. 1950. 333. sz. 26 Delmár Emil egykori gyűjteményéből származik. Mérete: 57 cm. Anyaga: diófa, régi festés maradványával (piros köpeny). Állapota: Mária jobb karja és a Jézus-gyermek hiányzik. 27 Paris, Coll. Doisteau, utóbb Louvre. (Vitry, P. — Brière, G.: op. cit. pl. X CT Y/3 ; Aubert, M. —B e a u 1 i e u, M. : La sculpture du moyen âge. Paris, 1948. fig. 99. ; Aubert — B e a u 1 i e u : I. 1950. Nr. 252.) 28 Ltsz. 5899. Leltárban: közép-rajnai mester műve. Mérete: 84,5 cm. Anyaga: mészkő, régi színezés maradványaival (piros ruha, kék köpeny). Állapota: Mária bal alsó karja hiányzik. — Irodalom: Orsz. Magy. Szépművészeti Múzeum: Új szerzemények 1921 — 1924. Budapest, 1924. 6. sz. («nyugat-német szobrász, XIV. század közepe*); Az Orsz. Magy. Szépművészeti Múzeum Évkönyvei III. 1921 — 1923. Budapest, 1924. 112; Petr o v i c s, A. : Budapest, Mus. der Bild. Künste. Neuerwerbungen. Belvedere, Forum. VII. 1925. 121. (« welche in der französisch — deutschen Grenze entstanden sein mag »); — Le Musée des Beaux-Arts de Budapest. Mouseion, 1. 1927. 33. (« Vierge bourguignonne du milieu du XIV

e siècle ») ; B a 1 o g h, J. : Die alten Bild werke des ungarischen Museums der Bild. Künste. Magy. Női Szemle II, 1936. 205. (francia); Balogh J.: A Régi Szoborosztály. — A Szépművészeti Múzeum 1906 —1956. Budapest, 1956. 85.