Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 25. (Budapest,1964)

VARGA EDITH: Egy késői kori egyiptomi halotti szokás emlékei

EGY KÉSŐI KORI EGYIPTOMI HALOTTI SZOKÁS EMLÉKEI A Szépművészeti Múzeum egyiptomi szobrászmintáinak és modelljeinek publikálása során a múzeumi Bulletin 18. számában, többek között, egy mészkőtáblát közöltünk, amelynek egyik oldalán ülő főnix mélyen bevésett, negatív alakja látható (1. kép).

1 A negatív mintáknak ez a típusa a többi, más témájú, de ugyancsak negatív formában kivésett példánnyal együtt, egyike a mindeddig még pontosan meg nem határozott, eredetét, gyakorlati rendeltetését és vallásos célját illetően igen problematikus emlékcsoportoknak. Az egyes példányokat közlő puMikációk e negatív minták rendeltetését vagy egyáltalán nem említik, vagy a szakirodalomban eddig elfogadott két vélemény egyikéhez csatlakoznak. Az egyik hipotézist Maspero fogalmazta meg.

2 Feltételezte, hogy a (főként főnixet ábrázoló) negatív-alakos táblák többnyire agyag figurák előállítására szolgáltak. Olyan mintáknak tekintette ezeket, amelyeknek segítségével áldozati ajándékokat készíthettek a halott számára. A másik nézet Boreux munkája nyomán terjedt el.

3 Eszerint a negatív-alakos táblák sírmellékletek voltak, s praktikus célt nem szolgáltak. Rendeltetésük sepiúchrális jellegű volt; általuk a halott az újjászületését elősegítő és szimbolizáló főnix-amuletteket készíthette el. E két álláspont, s az ezekre támaszkodó későbbi publikációk egyazon körülményt vettek figyelembe; azt ugyanis, hogy egyetlen olyan öntvényt sem tartottak nyilván, amely ezekből a negatív mintákból készülhetett volna. De míg Maspero az öntvények egykori megléte mellett foglalt állást, noha hipotézisének megfogalmazása idején kijelentette, hogy ilyenek létezéséről nincs tudomása, addig a másik vélemény az öntvények létezésének reális lehetőségét is kétségbe vonta. Kétségtelen, hogy az utóbbi feltevés látszólag sokkal inkább választ adott a negatívok mindaddig megoldatlan, és Maspero által nyitva hagyott kérdésére, de ugyanakkor ez a feltételezés, a probléma ilyen értelmű megválaszolásával, mintegy a további kutatásokat is feleslegesnek ítélte. Bizonyára ez is egyik oka volt annak, hogy még ma is meglehetősen elterjedt nézet a negatív főnix-minták sírmellékletként való felfogása. A minták eddigi közlése során az esetek túlnyomó többségében a főnix-alakos példányokkal foglalkoztak érdemben, ezekhez fűztek magyarázatot, s ezektől eltérő csoportnak tekintették az egyéb alakokat ábrázoló, hasonló technikával készült táblákat. Ahhoz, hogy a negatívok rendeltetését és szerepét tisztázni lehessen, kiindulásként a kivájt-figurás táblákat együttesen, azonos szempontok szerint kell vizsgálni. 1 Les modèles de sculpture de Basse Époque dans la Collection égyptienne. Bulletin du Musée National Hongrois des Beaux-Arts n° 18, Budapest, 1961. 11 — 15. old., 9. kép. 2 Maspero, G.: Guide du visiteur au Musée de Boulaq. Boulaq, 1883. 288 — 289. 3 Boreux, Ch. : Département des Antiquités égyptiennes. Guidecatalogue sommaire, I—II. Paris, 1932. 458.