Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 24. (Budapest,1964)
GERSZI TERÉZ: Németalföldi manierista rajzok
oldalról letekintő szemlélő nagyszerű térélményét érzékelteti a meredek hegyek közt megpillantott tó láttán. Ezt a hatást az egyszerű, nagyvonalú kompozícióval és a tér mélységének a fokozásával érte el a művész: a kétoldalt rajzolt fák között egységes, tág térre nyitva kilátást. Hasonlóan nagyszerű, levegős panoráma látható a folyójmrtot ábrázoló másik budapesti tájrajzon (62. kép). 22 A horizont aránylag alacsony, és az egész középteret a sima víztükör uralja, amelyet a zegzugos parton fák közt meghúzódó kis házak szegélyeznek. A tér mélységét a diagonális kompozíción kívül az elő- és háttér különböző kidolgozásával is fokozni igyekezett a mester. Az előteret a dekoratív jellegű, lendületesen húzott vonalakkal részletesebben kidolgozta, mint a hátteret, amelynél finom, vékony körvonalakat alkalmazott. Igen érdekes, hogy ugyanez a kompozíció — valamivel részletezőbb megoldásban — még egy példányban megtalálható a Boerner cég tulajdonában (61. kép). 23 A budapesti, vázlatosabb jellegű rajz kitűnő kvalitása miatt semmiképpen sem lehet másolat. A düsseldorfi példány — amennyire ez a fénykéj) alapján megállapítható —• kétségtelenül a kevésbé lendületes alkotás; Valckenborchnak azonban több ehhez hasonló jellegű rajza is van (ugyancsak a Boerner cég tulajdonában). így az a feltételezés látszik a legvalószínűbbnek, hogy a mesternek két sajátkezű rajzváltozatáról van szó; a budapesti a korábbi, első vázlat, míg a részletezőbb düsseldorfi példány talán metszethez készülhetett későbbi kompozíció. Ezek, a feltehetően a XVII. század első évtizedeiben keletkezett rajzok meglehetősen eltérnek Valckenborch általában fantasztikus, vad tájakat ábrázoló festményeitől. Derűs hangulatú, napsütötte tájakat ábrázoló rajzai gyors, friss vázlatokként hatnak, amelyeken a természeti élmény közvetlensége és magával ragadó ereje érződik. Késői rajzainak motívumai természethűbbek, kompozíciói egyszerűbbek, levegősebbek és fokozottabb ezeknél a fény szerepe. Míg képein Coninxloo és általában a frankenthali iskola mestereinek hatása tükröződik, 24 késői rajzai már más orientációt mutatnak. Dekoratív, kalligrafikus rajzmodora, tájainak hangulati tartalma, szerkesztési szkémái a XVI. századi német művészettel szövődött kapcsolatokra utalnak. Jóllehet a szakirodalom számontartja, hogy Valckenborch korának egyik legjobb Dürer szakértője volt (jelentős gyűjteménnyel is rendelkezett a nagy német mester műveiből), 25 a XVI. századi német művészettel való kapcsolatának problémája mégsem merült fel eddig a vele foglalkozó tanulmányokban. Ezúttal csupán utalni szeretnénk arra a rokonságra, amely pl. a budapesti «Folyoparti táj» ós Hirschvogel hasonló témájú rézkarcai között tapasztalható. E rajzon és Hirschvogel egyik, 1546-ban készült rézkarcán (63. kép) 26 meglepő a motívumok egyezése; hasonló a kompozíció felépítése, a térmélység érzékeltetése és a német grafikákra jellemző kötöttebb, kalligrafikus rajzmodor. Nyilvánvaló, hogy ez a sok közös vonás nem a véletlen eredménye volt. Az 1600 körül működő németrozva, ceruza. 179 X 308 mm. C. G. Boerner, Neue Lagerliste, 34. sz Handzeiohnungen alter und neuerer Meister. Düsseldorf, 1962. 167. sz. (Ez úton is köszönöm E. Trautseholdt úrnak a küldött fényképeket, a katalógust ós szíves felvilágosítását.) 22 Ltsz. 58. 239. « Ismeretlen XVI. századi mester »: Folyóparti táj híddal. Toll, tus, világosbarnával lavírozva. 209 X 310 mm. 23 Frederick van Valckenborch: Folyóparti táj híddal. Toll, barna, barnásszürke és kék lavírozás. 197 X 295 mm. C. G. Boerner Neue Lagerliste 34, 1962. No 166. 24 R a c z v n s k i, J. A. : Die flämische Landschaft vor Rubens. Frankfurt am Main, 1937. 60. 25 T h i e m e, U. — Becker, F. : Allgemeines Lexikon der Bildenden Künste. XXXIV. Leipzig, 1940. 51. (Frederick van Valckenborch) 2 * Schwarz, K. : Augustin Hirschvogel. Berlin, 1917. 183. old., 76. sz.
