Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 23. (Budapest 1963)
GARAS KLÁRA: Gaspare Diziani néhány ismeretlen műve Budapesten
különös V vonalával), az előtérben fekvő kerék s a térdeplő pásztor repoussoir alakja a jobbszélen a bécsi (Albertina) rajzzal mutat rokonságot, technikáját, festői előadásmódját, az erős fényárnyék ellentéteket tekintve a németországi vázlat a budapesti Pásztorok imádása rajzhoz s az ugyancsak budapesti Szt. Antal látomása vázlathoz kapcsolódik. 31 Ugyanennek a gyűjteménynek egy további darabja a térdeplő Szt. Antalt ábrázolja, amint a felhőkön elébe leszálló kis Jézust imádja. A típusok, a könnyed és nyugtalan — ezúttal teljesen vázlatos — vonalvezetés félreérthetetlenül az ismert Diziani rajzokra utalnak: az Albertina egy Szt. Antal csodatételét ábrázoló vázlatára, a New York-i Scholz gyűjtemény Jób lapjára stb. 32 Gaspare Diziani oeuvre-jének teljes ismeretéhez, művészettörténeti értékeléséhez úgy gondoljuk még igen nagy anyagra, a még ismeretlen vagy publikálatlan festmények és rajzok nagyobb arányéi közzétételére van szükség. Mindaddig, míg az egyes mesterek hiteles alkotásainak sora nem áll biztos alapként széles körképben előttünk, a stíluskritikai meghatározások is ingadozóak, bizonytalanok s állandóan változók maradnak. Mint láttuk, különösen a rajzoknál jelentkezik ez a bizonytalanság, a meghatározások gyakran módosulnak, a különböző szerzőknél egymásnak ellentmondóak. Egyes mesterek grafikai munkásságának (pl. Pellegrini) körvonalazása meglehetősen önkényes, a határvonalak szinte megfoghatatlanul egybeolvadnak. Különösképpen megnehezíti a helyzetet, hogy a rajzok nagy részét mindeddig túlnyomóan néhány mesternév köré csoportosították, s a XVIII. század számos nagy munkásságot kifejtő itáliai festőjétől látszólag egyáltalában nem, vagy csak elenyészően kevés rajzot ismerünk. Carlo Carlonétől pl. — jóllehet rengeteget rajzolt — a legutóbbi időkig alig egy-két rajz volt közzétéve, a hallatlanul termékeny Amigoni rajzai egyáltalában nincsenek még meghatározva, s a számtalan, kisebb jelentőségű XVIII. századi olasz festő úgy látszik mintha egyáltalában nem is rajzolt volna — ami természetesen lehetetlen. Az anyag- és adatközlő részletkutatásokon s az összefoglaló áttekintéseken túl egyre sürgetőbbnek tűnik a feladat, mely a felmerülő problémák nagy részét megoldhatná, az egyes mesterek oeuvre-jének még hátralevő monografikus feldolgozása. 33 GARAS KLÁRA 31 L. B e n e s c h, ü. : i.m. 92. kép és Fen y ő, I. : i.m. Acta Históriáé Artium VI, 1959. 96. old., 11. kép. Karlsruhe, magántulajdon, lavírozott tollrajz 395 x 265 mm, tollrajz és vöröskréta 375 X 210 mm. 32 Szeretnénk felhívni a figyelmet itt a Diziani rajzoknak egy eddig kevés figyelemre méltatott, egykor nyilvánvalóan együvé tartozó csoportjára a stockholmi Nemzeti .Múzeumban. Tessin gróf, a kiváló gyűjtő és műbarát gyűjteményéből származó vázlatokat 1915-ben O. Siren tette közzé (Venetiansk 1700-talskonst i Sverige. Konsthistoriska Sallskapets Publikation. Stockholm, 1915. 53.) a lapokat a legkülönbözőbb XVIII. századi mestereknek (Ricci, Magnasco, Pittoni stb.) tulajdonítva. A Szt. Félix ós Fortunatus vértanuságát ábrázoló jelenetben R. Pallucchini (Nota per Gaspare Diziani. Arte Veneta III, 1948. 135. old., 155 —156. kép) Diziani chioggiai oltárképének vázlatát ismerte fel, néhány rajz az együttesből kiragadva a velencei Pellegrini kiállításon G. A. Pellegrini műveként szerepelt. Űgy gondoljuk azonban, a tétel egésze revízióra szorul. A Sirentől publikált lapok közül kétségkívül Diziani alkotásának látszik a Jézus bemutatása (ad 96), A Szerzetes betegágya, a Montecassinói csoda (ad 73), a címlapterv (ad 97). Meggondolandó azonban az is, miképpen illeszkednek a Pellegriniként publikált stockholmi rajzok (Szt. János fővétele, Diadalmenet, Mordecháj diadalútja, Doge egy szerzetessel, Salamon és Sába; Bettagno, A. : i.m. 72, 74, 75, 93, 102) Pellegrini hiteles rajzainak a sorába. 33 Tudomásunk szerint készülőben van egy Diziani monográfia, továbbá egy monográfia Giovanni Antonio Pellegriniről (A. Bettagno).