Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 23. (Budapest 1963)
GARAS KLÁRA: Gaspare Diziani néhány ismeretlen műve Budapesten
típusaival, szerkezeti módjával való kapcsolat szoros és félreismerhetetlen. A Ricci műhelyéből kikerült fiatal Dizianinál ezt természetesnek kell találnunk, nem hiába jegyezte fel róla az egy koréi beszámoló: «tanto era l'ataco alla maniera di dipingere del Ricci, che molti quadri da lui fatti, non invano presi per fatti dal maestro ». 3 A budapesti kép korábban valóban Ricci alkotásaként szerepelt, ábrázolásmódja azonban líraibb, az előadás valamelyest bágyadtabb mint Riccinél, hiányzik az alakok Riccire jellemző erőteljes plaszticitása, a nagyobb lendületű mozgás, a kifejezés előkelő pátosza. Ricci alkotásaként szerepelt régebben Gaspare Diziani két másik budapesti képe is: a Jézus születését illetve a Királyok imádásat ábrázoló két párdarab a Szépművészeti Múzeumban (64—65. kép). E gyűjtemény 1954. évi katalógusa a képeket Dizianinak tulajdonítja 10 s ezt az elsősorban stílusösszefüggésekre támaszkodó attribuciót a képek származásának kibogozható története is hitelesíti. A két festmény az Esterházy gyűjteményben már 1810-ben szerepel Ricci neve alatt egy velencei képekből álló — feltehetően éppen akkor közvetlenül Velencéből szerzett — tételben. 11 Minthogy pedig A. M. Tassisnak a Zanetti velencei guidájához fűzött kiegészítő feljegyzései szerint Dizianinak egy Jézus születése és Királyok imádása táblaképe függött a S. Stin templomban 12 s ezeknek a képeknek az 1810-ben feloszlatott templomból éppen akkoriban veszett nyoma, amikor a festőnek két azonos tárgyú festménye az Esterházy gyűjteményben felbukkant, kézenfekvőnek látszik, hogy a S. Stinbeli hiteles Dizianikat a budapesti Jézus születése és Királyok imádása képekkel azonosítsuk. A S. Stin (tulajdonképpen Sto Stefano Confessore) templom egykori festményeire vonatkozóan azonban nem állnak rendelkezésünkre további adatok, a képek keletkezési idejének megállapításánál már kénytelenek vagyunk feltevésekre, a stílusjelek értékelésére támaszkodni. A datálást, mint általában Diziani műveinek időrendi sorrendije állítását rendkívül megnehezíti azonban egyfelől az a már említett tény, hogy a festőnek csak igen kevés hitelesen datálható alkotását ismerjük, másfelől az a körülmény, hogy hosszú pályafutása alatt stílusa nem változik lényegesen, fejlődésének szakaszai nagyobb változások, jelentősebb fordulatok nélkül olvadnak egybe. Bizonyos támpontot njmjthat a budapesti párdarabok keletkezési idejének meghatározásához Dizianinak a velencei Sto. »Stefano templomban 1733-ban festett Királyok imádása kompozíciója, illetve a téma egy további változata az egykori hamburgi Scholz-Forni gyűjteményben (66. kép). 13 A velencei festmény (a Betlehemi gyermekgyilkosság s a Menekülés Egyiptomba jelenetéhez csatlakozó lunettaszerű ábrázolás) és a hamburgi kis kép között annyira szerves a szerkezeti kapcsolat ; az elrendezés, megvilágítás, a háttér és a repoussoir-motívumok annyira hasonlóak, hogy a hamburgi változatot a Sto. Stefano-beli kompozíció előkészítő vázlatának tekinthetjük. Másfelől viszont félreismerhetetlen az összefüggés a velencei kép, a Scholz-Forni vázlat és a budapesti Királyok imádása ábrázolás közt. Igaz. a budapesti jeleneten, a két másiknál egyszerűbb az elrendezés, kevesebb alak is 9 Zibaldone . . . 10 Olaj, vászon, 47,8 X 76,5 cm. Ltsz. 617, 618. Pigler A. : A Régi Képtár katalógusa. Budapest, 1954. 156. — D e r s c h a u, J. : Sebastiano Ricci. Heidelberg, 1922. 100, mint Ricci műveit közli a budapesti képeket. 11 Meiler S. : Az Esterházy képtár története. Budapest, 1916. 69. A képek szerepelnek az Esterházy gyűjtemény 1812. és 1820. évi katalógusában. 12 Fiocco, G. : Aggiunte di Francesco Maria Tassis alla Guida di Venezia di Anton Maria Zanetti. Rivista mensile délia città di Venezia V, 1927. 168. "Schneider, A. : Aus der Sammlung Scholz-Forni. Hamburg, 1937. 39. sz., olaj, vászon, 69 X 96 cm.
