Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 23. (Budapest 1963)

KUTAL, ALBERT: A budapesti «szép Madonna»

ha a motívum nem fordulna elő a krumlovi csoport (a tiroli Marienberg ülő Madonnája, Alto Adige) es a korabeli cseh festészet (a Jindfichoiiv Hradec-i Madonna) néhány emlékén is. Egyébként a kis Jézus formája és mozdulata majdnem teljesen megegyezik az altenmarkti szobor gyermekalakjáéval. Mária is a krumlovi csoportra jellemző módon tartja a gyermekét, bár ujjai nem a kis Jézus testébe, hanem a ruhájába mélyednek. E megfigyelések alapján úgy véljük, hogy a budapesti Madonna szoros kapcsolatban áll a toruni típusnak avval a fejlődési fázisával, amely a krumlovi eredetű elemeknek e másik csoport emlékein megfigyelhető, kezdődő, formáló hatását tanúsítja. A folyamat 1400 táján zajlott le. De a budapesti Madonna a kétségtelen összefüggés ellenére is egészen más hatást kelt. mint az említett szobrok, ami főleg felépítésének a következménye. A szobor talpa különösen keskeny és tömege nyújtott téglalap alakú, körvonala csak a talapzatnál és a gyermek alakjánál domborodik ki egy kissé. Kontúrvonala következésképpen egyszerű és nyugodt. A jobb csípő kidomborodása kevéssé hangsúlyos és a redők sodródó mozgása sem fejlődött ki. ami különben a toruni csoportnak jellegzetes vonása. Mindazok a formák, amelyek a többi szobornál széltében bontakoznak ki, itt a magasba nyúlé) alakhoz igazodnak. íme. ezért fedi be a jobb csípőn a cső alakú drapéria a visszahajló redő legnagyobb részét, amely máshol mindig szabadon áll. Ez a mértékletesség a szobornak szigorúbb, józanabb, klasszikusabb jelleget kölcsönöz. Érzelmi hangulata kifejezetten hűvösebb és karaktere reprezentatívabb, mint intimebb jellegű társaié. A két alak egyenesen a szemlélőre tekint. A figura formáinak megfogalmazása mégis kevéssé elvont; a szobor követi a kompozíció vonalritmusát, természetes jellegét mégsem veszíti el. Az alak derekán levő nagy félkör alakú redő alatti zsebformájú gyűrődés mutatja, hogy a szövettömeg saját súlyánál fogva esik le s így képződnek azok az üregek, amelyek nem elsődlegesek (pl. a jobb könyök alatt a szabálytalan alakú homorulat). A felület is kevésbé gondosan megmunkált, lágyabb, kevésbé pontosan meghatározott és a formák sem különülnek el egymástól élesen. Ez a vonás a két fej formáján is megnyilvánul; közülük a gyermeké majdnem nyak nélkül csatlakozik a törzshöz. Mária alakjának típusa a toruni Madonnáéval rokon és talán pontosabban a bonniéval, bár kissé megnyúltabb annál és nem oly élesen körülhatárolt, mint amaz. A szobrász nyilvánvalóan inkább a formai átmenetek enyhítésére, semmint határozott és pontos plasztikai fogalmazásra törekedett. A szemek sima rajza igen jellegzetes; a szájról hiányzik a szokásos édeskés mosoly. A kis Jézus típusa határozottan eltér a toruni csoport gyermekalakjaiétól és ez a különbség hozza őt talán közelebb a pilzeni gyermek Jézushoz. A budapesti Madonna — a toruni csoporttal való kapcsolata ellenére (s részben a krumlovi kapcsolat ellenére is) másfajta plasztikai elgondolás eredményeként öltött testet mint amaz. Kifejezése az említett figurákénál józanabb, körvonalai zártabbak és tömege egységesebb. Kevésbé játékos azoknál és monumentálisabb náluk. Valamennyi, bár haladottabb stílusban átformált emlékét őrzi még Peter Parler nagyszabású realizmusának. Formája, keletkezése szorosan köti őt a XIV. század végi cseh és esetleg cseh—osztrák szobrászat fejlődéséhez. Nem lehet sem francia, sem flamand alkotás, noha több vonása francia eredetű. Ha Amiens környékéről származik is. bizonyára máshonnan került oda. Semmi okunk sincsen rá, hogy rajnavidékinek tartsuk. Túlságosan szorosan kötődik ahhoz a vidékhez •— annak művészi tevékenységéhez —. ahol a szép Madonnákat faragták. Egy ő azok közül. Nem keletkezhetett úgy, hogy a toruni és a krumlovi csoporttal közvetlen kapcsolatban ne állt volna. Az, ami tőlük elkülöníti: a lágy stílus plasztikai elveinek mérsé-