Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 23. (Budapest 1963)

SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY: Egy későklasszikus-kori attikai skyphos

EGY KÉSŐ KLASSZIKUSKO RI ATTIKAI SKYPHOS A 3—6. képen bemutatott skyphos másfél évtizede került a Szépművészeti Múzeumba.

1 Már formája is a klasszikus tektonika egyszerű, szigoréi körvonalainak felbomlására mutat a perem alatt befelé ívelő, majd alul ismét erőteljes ívben keskenyedő vonalával. A talp alját díszítő koncentrikus körök, a fölső peremén végigfutó, csak a két fül fölött megszakadó kyma-aor és a képsávot alul lezáró körbefutó vonal éppoly megszokott díszítés a vázákon, mint a két fül alatti teret kitöltő nagy «palmetta-lant», alján két fekvő S-spirálissal.'- Érdekesebb alant két végét alkotó spirálisokhoz csatlakozó levél («Blatthaken») akanthos-szerű stilizálása, ami igen ritka az attikai vázákon, míg Dél-Itáliában az V. század végétől általánosan kedveltté válik.

3 A váza attikai eredete ennek ellenére nem lehet kétséges. Agyagszíne is erre utal, s a két oldal ábrázolása ennél is világosabban beszél. A két kép minősége közt nincs olyan szembetűnő különbség, amely arra mutatna, hogy egyiket fő-, a másikat hátsó oldalnak szánta volna a festő ; talán csak a valamivel gondosabb kivitel utal arra, hogy a 4. képen bemutatott oldalt gondolta a váza főnézetének. A képen sietős léptekkel balra tartó szakállas szatírt látunk ; jobb kezében ivókürtöt tart, baljával a vállán hordott amphorát fogja. Hajában szív alakú borostyánlevelekből font koszorút visel, egyébként egyetlen ruházata a nyakán elöl mellső lábainál fogva összekötött leopárd-bőr.

4 Fejét hátrafordítja az őt követő ifjú (Dionysos?) felé, aki jobb kezében a korszak vázáin igen gyakori szív alakú borostyánlevelekkel díszített thyrsost tart. baljával a két vállán átvetett köpenyét fogja, s haja körül ugyancsak borostyánlevél-koszorút visel. A két alak között a mezőben elszórt borostyánlevelek. Járulékos fehér színt csak a thyrsos csúcsán levő virágok jelzésére használt a festő. A másik oldal ugyancsak kétalakos képe mozgalmasabb, s kompozíciójában félreérthetetlenül szándékosan ellentett párja a másik oldalénak. A teljesen megmaradt alak, jobbra futó mainas, peplost és efölött magas övkötésű, elöl spirálisokkal díszített apoptygmát visel,

5 mindkettőt vastag sötétszínű sáv szegélyezi. Haját pontdíszes sokkos fogja össze, amely alatt fülbevalója látszik. Bal kezében az A. oldal ifjú1 Ltsz. T 7.79 ; m. ; 19.8 cm ; száj-átm. : 12 cm. Sárgásvörös agyag. Belül fekete máz fedi, alján vörös festés nyomai. Több darabból ragasztva, a B. oldalon és az egyik fül alatt nagyobb kiegészítésekkel. Dr. Alföldi András gyűjteményéből. írod. : Oroszlán Z. — Dobrovits A. : Antik kiállítás. Vezető. 'Budapest, 1947. 48. old., 13. sz. és 10. tábla (az A. oldal). - J a c o b s t h a 1, P.: Ornamente griechischer Vasen. Berlin, 1926. 119. old., és 26. jegyzet, továbbá 71. tábla, c. kép. 3 Jacobsthal, P. : i.m. 191. 4 Vö. Brown, W. L. : The Etruscan Lion. Oxford, 1960. 170—176. 5 Az V. század végén elterjedő szövésminták egy gyakori motívuma, vö. L o rentz, F. v.: Röm. Mitt. 52, 1937. 198, 210. s Bulletin 23 113