Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 22. (Budapest 1963)

Könyvszemle

egykori történeti valóságnak megfelelően hol kisebb, hol nagyobb hangsúllyal kap szerepet a kötetben az építészet, szobrászat, festészet s az iparművészet több ága. A szerző a hajdani művészeti élet jelenségeit erős szálakkal köti a görög politika és társadalomtörténet fontos eseményeihez, nagy változásaihoz. A szép kiállítású kötetet változatos reprodukciós anyag gazdagítja és a gyorsabb tájékozódást segítő időrendi táblázat egészíti ki. M o j z e r, Miklós : Werke deutscher Künstler in Ungarn. Teil I. : Architektur. Baden-Baden/Strasbourg, 1962. Verlag Heitz—

GMBH (Editions P. H. Heitz) 72 oldal. A munka, mely megbízható áttekintést ad a Magyarországon működött német építészekről, a «Studien zur deutschen Kunstgeschichte» 329. köteteként látott napvilágot. A mű főrésze, a mesterek és művek jegyzéke világosan áttekinthető ; a szerző anyaggyűjtése gondos. A művészekre, valamint az alkotásokra vonatkozó) rövid történeti összefoglalásokat teljességre törekvő bibliográfia egészíti ki. A katalógus-részt megelőző bevezetés a felsorakoztatott emlékeknek a XVII. század harmadik harmadával kezdődő és a jelen század elejéig vezető áttekintését adja, mely ilyformán a Magyarországon dolgozó német építészek tevékenységének rövid története is. A kötet élén álló előszóban helyes történeti logikával határozza meg a szerző, hogy a Magyarországon dolgozó német nevű mesterek közül kiket tekint a német művészet képviselőinek — ezek szerepelnek gyűjtésében — s kiket sorol, esetleges külföldi eredetük ellenére is, a magyar művészet állományába. S o ó s Gyula : Fadrusz János. Budapest, 1961. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. 96 oldal, 46 kéj). A Magyar Mesterek sorozatban napvilágot látott monografikus tanulmány a múlt század második felében élt nagy magyar szobrász pályafutásáról rajzol összefoglaló képet. A szerző az élettörténet keretei közé fűzve jellemzi a mester műveit, akinek munkássága a szerényebb méretű és kisebb igényű kompozícióktól, portréitól a korszak legmonumentálisabb két magyar emlékművéig, Mária Terézia márvány lovasszobráig és Mátyás király bronz lovas alakjáig ívelt. A szövegrészhez Fadrusz János eddig közzé nem tett néhány levele csatlakozik, majd a fontosabb irodalom jegyzéke teszi teljesebbé a tanulmányt. A művek jegyzéke zárja a szép kiállítású kötetet.