Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 22. (Budapest 1963)
KATONA IMRE: Bruegel: Keresztelő János prédikációja
A chiliastikus eszmék újraéledése a németalföldi szabadságharc kirobbanásával is összefügg. A fél Európát gúzsbakötő Habsburgokat nemcsak keleten — Magyarországon — érték érzékeny vereségek, hanem katonai erejüket jelentős mértékben lekötötte a németalföldi szabadságharc is. Ezt a helyzetet a török kihasználta és míg a Habsburgok nyugaton háborúztak, támadást intézett a magyarországi várak ellen. A töröknek ez az akciója eredményezte 1566-ban Gyula és Szigetvár elestét is. A németalföldi közvélemény — elsősorban a humanisták — a töröknek ezt támadását isten segítségeként fogták fel. A Szigetvár elestéről írott nyugati, elsősorban németalföldi röpiratok —, melyeket Zrínyi is felhasznált eposza írásakor — a töröknek isteni küldetést tulajdonítottak. 70 Ez a felfogás a hivatalos protestáns állásponttal is megegyezett. Luther és Melanchton 1528-as kiáltványa nyomán nálunk is elterjedt -—és még az 154(5. évi tövénycikkbe (2. articulus) is belekerült—az a felfogás, hegy a törököt isten küldi a magyarok megbüntetésére. E tanítás hirdetői között találjuk Conradus Cordatust, Serédy Gáspár felvidéki kapitányt, és a reformáció irodalmának olyan kiváló képviselőit, mint Dévai Bíró Mátyást. Farkas Andrást és Károli Gáspárt. Az egyre jobban fenyegető törökveszély, a fellángoló és egyre elmélyülő németalföldi szabadságharc és a vele járó megrázkódtatások kedvező talajt teremtenek a világvége eljöveteléről szóló huti tanítások újraéledésének és elterjedésének. A nagy németalföldi matematikus és asztronómus, Wilhelm Postell pontos matematikai és geometriai számítások alapján 1515(5-ra teszi a világvég elérkezésének időpont ját. 71 Biztosan nein tudjuk, de feltehető, hogy Bruegel hatalmas világvég-víziója, a Keresztelő János prédikációja Wilhelm Postell hatására jött létre. A kép készítésének 1566-os dátuma és olyan ikonológiai jelek', mint például a fürj — mely a történés váratlan bekövetkeztére utal — a jóslat Bruegelra gyakorolt hatásáról tanúskodnak, bár a képen a világvégével kapcsolatos korábbi asszociációk is kifejezésre jutnak, helyt adva Hut elképzeléseinek is. .Miid láttuk, a hutiánus elképzelés szerint a török egy nagyszabású hadjáratban végzetes csapást mér a hitetlenek birodalmára. Mindenki elpusztul, csak a kevésszámú anabaptista marad életben. A török e feladatot isten parancsára hajtja végre, azonban később — miután a parancsot teljesítette — az ő birodalma is elpusztul, mint az antikrisztus országa. A magyar humanistákkal, Istvánffy Miklóssal, Zsámboky Jánossal és Batthyány Boldizsárral is kapcsolatban álló Clusius, a kiváló belga botanikus egyik, Vilmos hesseni őrgrófhoz írt levele is ezt a felfogást tükrözi. Szerinte a törököknek is vannak olyan jóslataik, hogy birodalmuk ezer évig áll fenn, azután összeomlik. «Es bár az ilyen jövendölésekben nem bízhatunk túlságosan, mégis bizonyos, hegy minden birodalomnak meg van a maga periódusa és Istentől megszabott ideje, amit nem léphet túl. Mivel a mohamedán tanítás az antikrisztus országához kapcsolódik, valószínű, hogy mindkét birodalom egyszerre omlik össze» — írja 1589. június 18-án. 7- Minden bizonnyal e chiliastikus eszmék újabb térhódításával függ össze az a nagymérvű emigrációs hullám is, melyről 1585 körül — tehát nagyjából Clusius levelével egyidőben — hírt adnak az anabaptista krónikák. Egyik krónika szerint az anabaptistáknak oly nagy tömege özönlött ki Svájcból, hogy a «kapukat be kellett előttük zarni». 73 A kivándorló anabaptisták Ausztria keleti 70 De Sigetho Hungáriáé propugnaculo című Wittenbergben 1586-ban megjelent, kötetre gondolunk. 71 Aune r, M. : i. m. 111. 72 Istvánffy Gy. : Clusius-kódex. Függelékben az 1589-es évszámnál. 73 K r i s z t i n k o v i c h M. : Az újkeresztény keramika kezdetei és európai párhuzamai. Művészettörténeti Tanulmányok. Budapest, 1960. 59.
