Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 22. (Budapest 1963)
KATONA IMRE: Bruegel: Keresztelő János prédikációja
geinek gondos és mélyreható elemzése, ismerete, a művész vallási-politikai és etikai meggyőződése. Első pillanatban szembetűnik, hogy a Keresztelő prédikációjára a hallgatóság különbözőképpen reagál. Legfeltűnőbb a kép közepén elhelyezkedő spanyol úr,— régebbi feltevések szerint Hans Frankért, Auner szerint pedig Thomas Armenteros 45 aki a prédikáció alatt, a prédikálótól elfordulva, tenyeréből a vele szemben levő cigánnyal jósoltat. Nyilvánvaló, hogy a spanyol úr és a tenyeréből jósoló cigány magatartásával a prédikáció iránti közömbösséget juttatta kifejezésre. 46 Az anabaptisták, sőt már a táboriták szerint is a világvégét megelőzően az Úr elkülöníti a jókat a rosszaktól és egymással ellentétes sorsra ítéli őket. Bruegel képén ugyanígy, a prédikációhoz való viszonyulás szerint a hallgatóság különböző csoportokra tagolódik. Közvetlenül a Keresztelő előtt, a képet haránt átszelő domb oldalán foglal helyet a bűnbánók csoportja. Arcukat a művész sebhelyesnek és forradásosnak ábrázolja. Szemük és egész megjelenésük a kínok keservét tükrözi. Velük és a prédikálóval szemben, a tisztás kiemelkedő részén foglal helyet a másik tábor, «lsten tanúi»-nak csoportja, köztük maga Bruegel is, amint ünnepélyes ruhában, hosszú szakállal és hajjal, kissé gémberedett háttal figyel és hallgat. 47 A Keresztvivőn és az Albertina-rajzon hasonlóan ábrázolja magát nézetben és karakterben, 48 kifejezése azonban mindegyiken más-más lelkiállapotot tükröz. Míg a Keresztvivőn a krisztusi megszégyenítést és megalázást alkalmazza magán, itt azt hangsúlyozza, hogy él, s hogy a feltámadó Krisztus boldog viszontlátója. Az Albertina-rajzon súlyos anyagi helyzete teszi gondterheltté. Közvetlenül előtte királynői magatartásban, összefont karral felesége ül. amellett pedig violaszínű ruhában anyósa a tehetséges és erőtől duzzadó Maria Bessemers, aki férjét ötven, vejét pedig harminc évvel élte túl ós leányának halála után még unokái neveléséről is gondoskodott. 49 Nemcsak a kép közepén ülő spanyol úr és a kiemelkedő szigeten elhelyezkedő Bruegel, felesége és anyósa ismerősünk, hanem a többi szereplő is túlnyomórészt kortárs : politikusok, szerzetesek, katonák, kereskedők, iparosok és parasztok. Bruegel nyilvánvalóan aktualizál, a kortársak közé bibliai szereplőket fest, mintegy hangsúlyozván, hogy a biblia leírásai előbb-utóbb a földi életben is megvalósulnak. Ilyen bibliai alaknak tűnik a kép baloldalán levő, hátán sajátos jelet viselő «fehérgyolcsruhás férfi» is (Károli-Biblia). A gyolcsruha a bibliai korban általánosan elterjedt és használatos volt, mint ezt a Próféták Könyve és más helyek tanúsítják. Mielőtt azonban ennek jelentőségével és szerepével foglalkoznánk, Gustav Glück megállapításait vizsgáljuk meg, aki szerint e gyolcsruhás is ugyanolyan szerzetes, mint a kép közepén levő két csuklyás barát, de míg e kettő rendjére csak öltönyük színe- és szabása utal, ez egy hímzett T-betűt hord szürke ruháján, moly bizonyossá teszi antoniánus voltát. 50 Ezen a néven a Remete Szt. Antal félig legendás alakjához a keresztény ókortól kezdve máig többféle szerzetesi kongregáció kapcsolódott, többségükben keleten, de részben nyugaton is. A keleti antoniánusok, más néven maroniták— aleppói águk ugyanúgy, mint a baladita — korán megszűntek a Monotheleta-eretnekség elterjedése 45 Auner, M. : i. m. 116. 46 Aune r, M. : i. m. 116. 47 A u n e r, M. : i. m. 114. 48 Uo. Az Albertinában levő 1572-es Bruegel önarckép heroizált és a klasszikus romantika jegyeit viseli magán. Auner szerint (114.) a Ker. János prédikációján látható Bruegel önarckép alapján készült. « Uo. 50 Glück, G. : i. m. 46.
