Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 22. (Budapest 1963)
CASTIGLIONE LÁSZLÓ: Néhány hellenisztikus terrakotta-fej
Talán indokolatlannak tűnik, hogy apró emlékek vizsgálatába bocsátkozunk akkor, amidőn a mesterművek terén is sok még a megoldatlan kérdés. Véleményünk szerint azonban éppen a nagy kérdések megoldatlansága teszi szükségessé a kis műfajok körében végzett kutatások elmélyítését. Nem egy példa van arra, hogy a hellenisztikus művészet kronológiájával, helyi iskoláival vagy az egyes művekkel és típusokkal kapcsolatos problémák megoldását az apró emlékek széleskörű vizsgálata vitte előbbre/' E munkák azonban egyelőre még csak kis részét ölelik fel a rendelkezésre álló anyagnak. Módszerük széleskörű alkalmazását elsősorban az gátolja, hogy a kis műfajok emlékeit a korábbi ásatások publikációi elhanyagolták és az anyag legnagyobb része ma is ismeretlenül rejtőzik a múzeumok raktáraiban. így hiába ismerjük fel az apró emlékekben rejlő történeti értékeket, a nagyszobrászati másolatokkal szembeni «eredetiséguket», tanúságuknak tömegükben és helyhez köthetőségükben megnyilvánuló megbízhatóságát és objektivitását, ha maguk az emlékek nem állnak elegendő számban a kutatás rendelkezésére. Ezért az a meggyőződésünk, hogy az elhanyagolt emlékek nagyobb mértékű közzététele fontos feladata a kutatásnak még akkor is, ha e meghatározások egyelőre a nagyszobrászathoz hasonló, sőt annál nagyobb bizonytalansággal járnak, mert a közzétett és elemzett darabok mennyiségének növekedése feltétlenül a történeti kép kiteljesedéséhez és megszilárdulásához fog vezetni. 1. Sisakos férfifej (2—3. kép). Lelt. sz. T. 202. P. Arndt gyűjteményéből. Világos, helyenként szürkés, túlnyomóan rózsásbarna agyag, halvány vörösbarna bevonat- és néhány helyen fehér fedőfesték maradványaival. Mag. : 0,2 cm. A sisakdísz legnagyobb része letörött, zúzódás következtében hiányos az orrhegy, a szakáll előrenyúló részének baloldala. A felület apró sérülései ellenére a lényeges részek fenntartása jó. A rendkívül gondosan kidolgozott darabhoz három rész-formát használtak fel. Az arcrész egészében egy formából való, míg a sisak, a fej hátsó része és a nyak az arcra merőleges irányban találkozó két forma segítségével készült. A negatív formák találkozása csak a törésfelületeknél figyelhető meg, mert a varratokat gondosan eldolgozták, és a formázás után a szobrocska felületét több helyen, így a hajon, a szakáll oldalán és a sisaktaréjnál utána is mintázták. — P. Arndt feljegyzése szerint kisázsiai. 4 A hagyományos «korinthosi» sisak, amely az i. e. V. század után Görögországban a gyakorlatban már nem igen volt használatos, 5 még az i. e. IV. században is az athéni stratégos-szobrok állandó attribútuma. Ez a körülmény megfontolandóvá teszi Oroszlán Zoltánnak, a terrakotta-gyűjtemény első feldolgozójának azt a véleményét, hogy a fejecske a stratégos-szobrok 6 csoportjába tartozik. Feltevése azonban ;i Pl. Kleiner, G.: Tanagrafiguren. Berlin, 1942. — Egy szobortípus esetében Lu] lies, R. : Die kauernde Aphrodite. München, 1954. — A portrészobrászat terén Richter, G. M. A.: Greek Portraits III. Bruxelles, 1900. — Jelen tanulmány szerzője a Sarapis-ikonográfia kialakulásának problémáját kísérelte meg ezzel a módszerrel új megvilágításba helyezni, lásd Bull. du Mus. Beaux-Arts 12, 1958. 17. skk. 4 Oroszlán Z. : Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Antik Terrakotta Gyűjteménye. Budapest, 1930. 40. old., B. 50. sz. : « st rat egos » típus. Kisázsia, i. e. IV. század eleje. 5 Szilágyi János György szíves felvilágosítása. Yö. Schröder, Br. : AA 1905. 15 skk. akormthosi sisakok fejlődését illusztráló képsorozattal ; K u n z e, E. : VII. Olympia Bericht. Berlin, 1961. 56 skk. 6 Bernoulli, J. J. : Griechische Ikonographie I. München, 1901. 94 k., 98 skk., II. 57 skk. ; K e k u 1 e v. S t r a d o n i t z, R. : Strategenköpfe. Abb. d. K. Preuss. Ak. d. Wiss. Berlin, 1910. II ; Bieber, M. : Eine Strategenstatue des fünften Jahrhunderts. AM 38. 1913. 263 skk ; Sau e r, B. : Antike Feldherrnbildnisse. NJB. f. kl.
