Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 21. (Budapest 1962)

GARAS KLÁRA: Giovanni Antonio Pellegrini párizsi mennyezetképe

Az eddigiekben felsoroltakon kívül Pellegrini bécsi tevékenységének nem maradt több emléke, minthogy azonban a vele kapcsolatos forrásanyag még ma sincs teljesen kiaknázva, nem lehetetlen, hogy más nagyobb munkákon is dolgozott a császárvárosban vagy a monarchia más részeiben.

33 Nem tudjuk pl., milyen vállalkozás vitte 1723-ban Prágába, dolgozott-e ott egyáltalában, mint ahogy eseménydús, változatos pályafutásának számos más mozzanatára vonatkozóan is hiányosak ismereteink. A Pellegrini özvegye által készített — a Thieme—

Beckerben a források közt nem említett — hiteles életrajz számos fontos adata vár még közelebbi felderítésre, s a csaknem teljesen kiaknázatlan az a páratlanul gazdag ismeretanyag, amit az ún. Ashburnham kézirat, Rosalba Carriera levelezésének gyűjteménye tartalmaz.

34 Természetesen nem áll itt módunkban az 1713—1737 közti időszakban Pellegrini és felesége, Angela által Rosalbához intézett mintegy 50 levelet bővebben ismertetni. Csupán néhány, az eddigi Pellegrini-irodalomból teljesen hiányzó mozzanatra szeretnénk felhívni a figyelmet : így pl. arra a körülményre, hogy Pellegrini a wolfenbütteli herceg számára is dolgozott (1714. nov. 13), hogy mennyezetképet festett Mannheimben a kancellár feleségének (Mannheim, 1736. okt. 23.) s szupraportokat 1740-ben a torinói udvarnak. Az 1722. évi párizsi levélből az is kitűnik, hogy Münchenben is járt. Mindezeknek a részleteknek, s a levelezés mind kultúrtörténeti, mind művészettörténeti szempontból rendkívül jelentős anyagának feldolgozásával, Pellegrini legfontosabb hiteles munkáinak történeti és ikonográfiái feltárásával, az elpusztult művek rekonstrukciójával jelentős mértékben közelebb juthatunk az európai festészet egy fontos fejezetének, a XVIII. század elején virágzó dekoratív festészet kibontakozásának s alakulásának bemutatásához. GARAS KLÁRA 33 1 743-ban Johann Lucas von Hildebrandt hagyatékában szerepelt Bécsben Pellegrininek egy ma már ismeretlen Szt. Lukács képe, s a Schottenstift XVIII. századi inventárjában a festő egy Szt. Család ábrázolása (I lg, A. : Die Fischer von Erlach. Wien, 1895. 459 ; F r i m m e 1, Th. : Studien und Skizzen zur Gemäldekunde. 1918. IV. 121). 34 Ezúton szeretnék köszönetet mondani a firenzei Biblioteca Medicea-Laurenziana vezetőségének, hogy lehetővé tette számomra a Carriera levélgyűjtemény egy részének mikrofilmről történő megismerését,