Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 21. (Budapest 1962)

GARAS KLÁRA: Giovanni Antonio Pellegrini párizsi mennyezetképe

Rottmayr stb.) alkalmaznak az újonnan épült nagyszerű paloták díszítésére, a bam­bergi rezidenciát a meghiúsult tárgyalások után nem Andrea Pozzo és nem a milanói Andrea Lanzani, hanem a tiroli Melchior Steidl festi ki. Schleissheimben, Mannheim­ben stb. a feladatok oroszlánrésze az Asamoknak, Stubereknek jut s még rosszabb az arány, ha a templomi dekorációkat is tekintetbe vesszük, ezen a téren a helyi mes­terek szerepe még nagyobb, mint a fejedelmi vagy főúri megrendeléseknél. Tulaj­donképpen még a császárvárosban — ahol pedig az olasz ízlés uralma a megtele­pedett olasz művészdinasztiák révén a legerősebb — Bécsben is a század tízes éveitől kezdve mindinkább a hazai mesterek javára billen a mérleg. Az olasz- és franciabarát Savoyai Jenő herceg még elsősorban itáliai és francia mestereket foglalkoztat ; a nagy­szabású új építkezéseknél, a Karlskirche, Peterskircho, a Hofbibliothek, Schwarzen­berg palota stb. dekorálásánál azonban már az osztrák festők, Johann Michael Rott­mayr, Daniel Gran stb. kerülnek előtérbe. 25 A velencei Pellegrininek, aki országról országra vándorol a nagyobb művészi feladatok után, Bécsben már csak szerényebb munkák adódnak, a szalóziánus templom és a kis «Schwarzspanierkirche» kupolá­jának kifestésé, a Károly templom egy oltárképe, cseppek csupán a hatalmas fel­adatok tengerében. Pellegrini bécsi munkásságával kapcsolatban az adatok meglehetősen homá­lyosak és hézagosak. Első alkalommal alighanem 1692-ben járt a császárvárosban, amikor mesterével, Paolo Paganóval Kremsierbe utazott a püspöki rezidencia ki­festésére. 62 Ezután már csak 1725-ben került ismét Bécsbe, amikor — életrajzának tanúsága szerint Amália anyacsászárnő hívására —- a szaléziánusok újonnan épült templomának kifestésére vállalkozott, Donato Felice Allio szép barokk temjdomának ovális kupoláján 1727-ben festette meg Mária mennybevitelének freskóját — a fel­jegyzések szerint 8000 FI.-ért — valamint a templom két oltárképét s a kolostor könyvtárának számos festményét. 27 A spanyol bencések templomában, az ún. Schwarzspanierkirchében alighanem 1730. évi bécsi tartózkodása idején dolgozott, ekkoriban felesége és sógornője, Rosalba Carriera is hosszabb időre Bécsbe láto­25 Jellemző pl., hogy már 1705-ben Joh. Mich. Rottmayr ugyanannyit (7500 Fl.) kap a bécsi Liechtenstein palotában festett mennyezetképeiórt, mint ugyanott a vüág­hírű Andrea Pozzo a nagyterem freskójáért. Pellegrini díjazását is viszonylag szerénynek kell mondanunk, ha meggondoljuk, hogy pl. a bensbergi munkáért 2000 aranyat kap (1714) ugyanattól a Johann Wilhelm pfalzi választótól, aki 1712-ben Adriáén van der Werf egyetlen képóért 6000 aranyat fizetett. 26 A Pellegrini első hiteles életrajzában, az özvegye által Mariette-nek készített be­számolóban szereplő morvaországi templom, melyet a fiatal festő mestere, Paolo Pagano megbízásából szinte teljesen önállóan festett ki, a welehradi kolostortemplom lehetett. A Pagano műveként számontartott freskó azonban még a XVIII. században megsemmi­sült, a brünni Ekstein 1730-ban átfestette. 27 Wienerisches Diarium 1727 Nr. 34 26 April «Donnerstag den 24 Dito Vor einigen Tagen langete allhier an der berühmte Mahler Herr Anton Pellegrini, ein Venetianer, welcher auf Ihrer Majestät der verwittibten Kaiserin Amalia Wilhelmine Allergnädigsten Befehl, die Cupul in derer Salesianerinnen Closter-Kirchen zu mahlen ausdrücklich be­rufen worden .... » Wienerisches Diarium 1727 Nr. 86 25 Okt. «Verwichenen Montag ist die von dem berühmten Herrn Anton Pellegrini . . . verfertigtes und nunmehr völlig in Stand ge­brachte sehr herrliche Kuppel in der Kirchen deren Closter-Frauen Salesianerinnen eröfnet und also zum erstenmal denen Augen zur Bewunderung des Kunstreichen Penseis en­decket worden .... » A mennyezetkép vázlata Melk, Stift, olaj, vázlat, 74x87 cm, 1. Österreichische Kunsttopographie. Die Denkmale des polit, Bezirks Melk. Wien, 1909. III. 364. old., 379. kép. A két oltárkép, a Piéta illetve a Kulcsátadás ábrázolása, utóbbi rajzvázlata Wien, Albertina.

Next

/
Oldalképek
Tartalom