Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 21. (Budapest 1962)
GARAS KLÁRA: Giovanni Antonio Pellegrini párizsi mennyezetképe
a megkárosítottak, a káprázat áldozatai közé tartozott : a hatalmas munkáért járó honoráriumot a legnagyobb utánjárások, pörösködések ellenére sem sikerült soha teljesen megkapnia. 12 A párizsi mennyezetkép tehát alig két esztendővel elkészülte után örökre meg. semmisült. Fennmaradt azonban kéziratban egy részletes leírás, melyet Caylus báró François Lemoyne-ről tartott akadémiai előadásának függelékeként B. Lépicié tett közzé az udvari festők életéről szóló munkájában. 13 E leírás alapján ismerhetjük fel Pellegrini egy korábban közzétett vázlatában a párizsi mennyezetkép egy részlettanulmányát História, Chronos és Veritas csoportjával (53. kép) s egy rajzát az eddig tévesen a Tóbiás és az angyalként értelmezett Invenció és Kereskedelem alakjával a Besançon-i múzeumban. 14 A vázlaton pontosan, mozzanatról mozzanatra az a részlet követhető nyomon, melyet a főcsoporttal szemközti oldalon az ablakok fölött így említ a leírás : «... on voit l'Histoire qui écrit sur les ailes du temps après avoir trempé la plume dans un cornet que la Vérité a dans ses mains ... à la droite du l'Histoire, après la Vérité, suivent diverses Sciences parmi lesquelles est la Poésie. On voit Pallas sur des nuées qui envoi Mercure et l'Eloquence pour louer le héros qui est vis à vis. A la droite de la Poésie, l'Attention est représentée par deux femmes qui écoutent avec surprise.» A velencei Pellegrini-kiállításon is szereplő besançoni rajzot (55. kép) már csak a két főalak mellett teljesen indokolatlanul megjelenő gyermek miatt sem fogadhattuk el Tóbiás ábrázolásként. Ellenben félreismerhetetlen az összefüggés a bank-allegória következő részletével : «Au-dessous la Religion on a représenté le Génie avec ses ailes et un casque ; il conduit par la main le Commerce, au pied du Génie, un enfant tient un arc à la main, symbole de l'invention.» A rajz technikája, festői előadásmódja rendkívül közel áll a — feltehetően 1725-ben keletkezett — drezdai vázlatrajzhoz s mint hiteles és pontosan datálható emlék (1720) kétségtelenül döntő fontosságú a Pellegrini-rajzok kronológiája és stílusfejlődése szempontjából. E vázlatok mellett megkönnyíti az elpusztult párizsi mennyezetkép felidézését François Lemoyne-nek ugyanezen mennyezetképhez készített vázlata, melyet rajzról és Nicolas Silvestre metszetéről is ismerünk (54. kép). 15 A fiatal francia festő az életrajzíró tanúsága szerint e kompozícióval be akarta bizonyítani, hogy nagyobb vállal 12 Pierre Crozat Rosalbához intézett leveleiben többször is érdeklődik, hogy Law, aki tudomása szerint Velencében tartózkodik, fizetett-e már Pellegrininek. « On nous a assuré que depuis qu'il a été appelé en justice par M. Pellegrini il a satisfait le dernier en lui faisant payer 25 000 franc» (1721. juli 19, S e n s i e r, A. : i. m. 317). Rosalba maga is mindent megtett sógora érdekében, de Pellegrini még a következő évben is hiába szorgalmazta Párizsból az ügy kedvező elintézését. Mint az 1722. aug. leveléből kitűnik (1. függelék), igyekezett Lawtól Londonból egy bizonylatot szerezni. Pellegrini ekkoriban akadémiai felvételi munkájának bemutatására készült (1. Nicolas Vleughels levelét 1722. okt. 22. Rosalbához, Sensier. A.: i. m. 93); 1720 dec. óta «agréé», 1733 dec.-tői az akadémia tényleges tagja. 13 L é p i c i é, B. : Vies des premiers peintres du roi. Paris, 1752. IL 122. Közölve továbbá Abecedario de J. P. M a r i e 11 e. Archives de l'Art Français 1857—1858. IV. 95. 14 Olaj, vászon, 33 X 57 cm. Velence, magángyűjtemény. Közölve M o r a s s i, A. : Pellegrini e Guardi. Emporium CXXVIII, 1958. 199. old., 13. kép. «feltehetôen valamely németországi mennyezetképhez ». 15 A vázlat : Musée des Arts Décoratif, Cat. N° 53, olaj, vászon, 48 X 76 cm. A rajz : Paris, Louvre, Cab. des dessins, N° 30.596, lavírozott tollrjaz, 373x542 mm, közölve Sutton, D. : French Drawings of the Eighteenth Century. London, 1949. 56. old., XXXVI. tábla, a rendeltetés meghatározása nélkül. A Thieme — Becker lexikon Lemoyne tanulmányában idézett (XXIII. 31.) s Michel, A.: Histoire de l'art, Paris, 1925. VII. 145. old., 80. kép közölt Lemoyne mennyezetvázlat egészen más ábrázolás, nem a bank képéhez készült.
