Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 21. (Budapest 1962)
PIGLER ANDOR: Megjegyzések németalföldi képmásokhoz
Michiel van Miereveld oeuvrejében többször, Rembrandtnál (Braunschweig) és Versproncknál (Dessau) egyszer-egyszer előfordul, hogy egy-két év különbség mutatkozik a párdarabok datálásában. Ez könnyen magyarázható azzal a körülménnyel, hogy a megrendelt portrépárokat a művészek nem minden esetben tudták egy éven belül szállítani ; ilyenkor a megbízás teljesítése áthúzódhatott a következő évre is. Sokkal idegenszerűbb jelenség e tekintetben a Szépművészeti Múzeum két arcképpárja. Gortzius Geldorp szóba hozott férfiportréja (370. lelt. sz.) Adriáén de Bruyn van Blanckevortot ábrázolja (36. kép) és 1605-ben készült ; a feleség képmását (372. lelt. sz.) (37. kép) utánrendelték, de csak 1613-ban ! Még nagyobb a párdarabok keletkezése közötti időkülönbség Jacob Gerritsz. Cuyp portré párjánál (403, 412. lelt. sz.) : itt a nő képe készült előbb, 1638-ban, s csak 1649-ben került sor a férfi párdarab megfestésére (38, 39. kép). Mindkét portré páron a feliratok érintetlenek, világosan olvashatók és hitelességük megtámadhatatlan. Csak ezek tanúsítják a nyolc, illetve tizenegy évnyi időtávolságot, mert stílusukban, előadásmódjukban a párdarabok tökéletesen összehangoltak, nem is szólva arról, hogy pusztán az ábrázoltak külső megjelenéséből sem következtetne senki az időbeli eltérésre. Geldorp is, Cuyp is annyira messzemenően biztosították szóban forgó képeik egyöntetűségét, hogy páronként a tölgyfadeszkák hátoldalának megmunkálása is azonos. Egy ismeretlen helyen levő portrépár, Jan Cornelisz. Verspronck műve, szintén felemás időben keletkezett. Midőn a portrépár a jelen század elején a haarlemi múzeumban volt letétként, a két névjelzésről és évszámról pontos másolat készült. 8 Eszerint a Férfiképmás (50. kép) az 1641-es, a hozzátartozó Női képmás az 1650-es dátumot viseli. A mai mű vészi gyakorlat szempontjából, de a művészettörténész számára is annyira idegenszerű jelenségnek egy további példája Bartholomeus van der Heist oeuvrejében maradt fenn (Hága, Mauritshuis). Ott a feleség képmása készült korábban, H. Gerson levélbeli közlése szerint 1651-ben, s a férj képmását csakl660-ban « festette hozzá » a művész. 9 Miért csak akkor? Van der Heist monográfusa éppoly kevéssé tud magyarázatot adni erre, mint ahogyan a három imént említett portrépár keletkezésének körülményei is rejtélyesek maradnak. Ma rejtélyesek, de egykor ez a jelenség nem lehetett különösebben szokatlan, hisz csak a Szépművészeti Múzeumnak az anyagából két példáját lehetett kimutatni. 10 * 8 V. ö. Notice des Tableaux du Musée Communal de Haarlem, 1904. N<> 211, 213. Fr. Müller, Amsterdam, 1905 Junius 27— 29-i aukciójának katalógusa, N° 114. 9 De Gelder, J. J. : Bartholomeus van der Heist. Rotterdam, 1921. 171, 172. 10 Rembrandt két egészalakos festményéről, a korábban Maerten Daey és felesége, Machteid van Doom, újabban Marten Soolmans és felesége, Oopjen Coppit képmásának tartott párdarabokról (Paris, Alain de Rothschild gyűjteménye) Fromentin, E., Les Maîtres d'autrefois, 14 e éd., Paris, 1904. p. 372 ezeket írja: «L'un, celui du mari, est de 1634, deux ans après la Leçon oVanatomie ; l'autre, celui de la femme, de 1643, un an après la Ronde de nuit. Neuf années les séparent, et cependant ils ont l'air d'avoir été conçus à la même heure ...» Ha a második évszám közlése is valóságon alapulna, úgy a fentebb tárgyalt jelenségeknek tökéletes analógiájával állanánk szemben. A helyzet azonban más. Fromentin tévedés áldozata volt, s a régebbi Rembrandt-kutatás általában is ezen a ponton rendkívüli bizonytalansággal küzdött. J. Smith volt az első (N° 551), aki a szóbanforgó női képmáson 1643-as évszámot említ; C. Vosmaer (1868, p. 465) így datálja a képet : «vers 1643». Bár H. Havard (Gazette des Beaux-Arts, 1879. p. 150) és É. Michel (1893. p. 148) kifejezetten tagadta, hogy dátum lenne rajta, mégis C. Hofstede de Groot (N° 638), W. R. Valentiner, A. Bredius és mások ugyanolyan szignatúrát és évszámot említenek, mint amilyen a férjet ábrázoló párdarabon olvasható. Ezzel szemben a tényállás az, hogy a női képmáson nem található névjelzés és évszám, s így a két nagyszerű párdarab keletkezése között Fromentintól feltételezett kilenc évnyi eltérésnek nincs történeti alapja.
