Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 20. (Budapest 1962)
PANOFSKY, ERWIN: Az Argo építése mint platonista allegória. Egy 1500 körüli mantegneszk rajz ikonográfiája
AZ ARGO ÉPÍTÉSE MINT PLATONISTA ALLEGÓRIA EGY 1500 KÖRÜLI MANTEGNESZK RAJZ IKONOGRÁFIÁJA Az 1770. leltári számú budapesti rajz stílusa igazolja a múzeumnak azt a véleményét, amely szerint a lap a XV. század végén keletkezett észak-itáliai munka (15. kép). Közelebbről azokra a rézmetszetekre és rajzokra emlékeztet, amelyeket a korábban Zoan Andrea-nak tulajdonított metszetek köré lehet csoportosítani ; ilyenek a közismert « Virtus combusta» és « Virtus déserta» lapok. Szóval inkább mantovai, mint padovai eredetű, és a magam részéről nem tétováznék szerzőjét «Mantegna követőjé»-nek nevezni. Amiként «Zoan Andrea» metszetei és az azokkal rokon lapok is, rajzunk olyan stílust képvisel, amelyet Mantegna valamivel korábban (mintegy 1460—70 körül) fejlesztett ki, s talán magának a mesternek invencióját őrzi. Ikonográfiája azzal a művelt és meglehetősen tudatos klasszicizmussal van telve, amely egész pályafutása alatt jellemezte Mantegna munkásságát, de amely tetőfokát az olyan humanistákkal való kapcsolatok idején érte el, mint Giovanni Marcanova és Felice Feliciano. A rajz témáját komplikáltsága ellenére sem nehéz megfejteni ; sokkal nehezebb azonban egy rövid címet találni számára. Röviden mégis azt mondhatnánk : az Argó építését, mint az emberi tevékenység platonista szellemű allegóriáját látjuk magunk előtt. Az, hogy valóban az Argo (és nem mint feltételezhetnénk, Noé bárkája) a hajó, amelyet látunk, egyrészt a hajó orrán levő nagy szemből következik, amely nyilvánvaló utalás Argo jövőbe-látó és jövendölő képességére, másrészt abból a talán több mint véletlenszerű hasonlatosságból, amelyet a budapesti rajz két csaknem azonos római reliefhez mutat — az egyik a Louvre-ban, a másik a Villa Albaniban van (14. kép) —, amelyek a híres hajó építését ábrázolják. 1 Ezen a két klasszikus reliefen az általában Argossal, Phrixos fiával, vagy pedig Argossal, Io élesszemű őrzőjével azonosított hajóépítőt Pallas Athéna segíti. A budapesti rajzon — és ez különösen érdekes —, Argos közvetlenül a létrehozni kívánt tárgy platonista «ideaja» alapján dolgozik. Ezt az ideát, kissé naiv, de kifejező módon egy az égben lebegő kis hajó jeleníti meg, a felépíteni kívánt hajó pontos kicsinyített mása, amely azonban annyiban különbözik ettől, hogy nincs benne semmi « szubjektív)) tökéletlenség. A «materialis» hajó csak részben látható, az idea a maga egészében; az előbbi perspektivikus ábrázolásban jelenik meg, úgyhogy egyaránt láthatjuk első és hátsó korlátját (tehát mind a négy bejárati oszlop látható), és a hajós ülőhelyének egyenes, horizontális vonala görbévé torzul, az «idealis» hajó viszont a valóságos arányokat mutatja szigorúan geometrikus oldalnézetben. Az égi hajócskának az épülőfélben levő igazi hajó ideális prototípusaként való értelmezése nehézkesnek, vagy éppen erőltetettnek tűnhetnék, ha nem szinte 1 Reinach, S. : Répertoire des reliefs grecs et romains. II. Paris, 1912. 250, III. 133.
