Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 18. (Budapest 1961)

KOVÁCS ÉVA: Oskar Kokoschka egy ifjúkori főműve Magyarországon

elveszett festményéhez készült rajzán

2 kívül Kokoschkának még egy jellemző alkotását őrzi, a „Sturm" plakátjához készült tervet (66. kép).

3 Herwarth Waiden 1910-ben indította a német expresszionizmus történetében oly nagy jelentőségűvé vált folyóiratot. Berlini együttműködésük emléke az 1910-ben, vagy a következő év elején készült színes kőnyomathoz lilás alapon élénk ultramarinnal és feketével festett terv. A plakát Kokoschka „Sturm"-korszakának jellemző emléke a művész önarcképével. A majdnem en face ábrázolt arcban erőteljesen meghúzta a profil kontúrját is. Ugyanez az alak, gyötrött vonásaival, ruhátlan mellén skorpióval és kifacsart mutatóujjú, kifejező kezével megjelenik egy másik, 1912-ből való plakáton és évekkel később, 1924-ben Festő és modellje című kompozíciójának második változatán is : itt mint a festő állványán készülő kép.

4 Kokoschka művészetének első periódusa 1915-ben zárult le. A művész bevonult katonának s még abban az évben súlyosan megsebesült. A következő év nyarán mint haditudósító működött az olasz fronton. Itt, a haditudósítóknál ismerkedett meg Rippl-Rónai Józseffel. —• „Kokoschkát a háborús élmények idegileg nagymértékben megviselték, de készülődik, hogy megörökítse azokat" — írja RipplRónai, ki katonaruhában pasztell-portrét készített róla és egy rajzon is megörökítette. Az arckép hollétét sajnos nem tudjuk. A rajz, melyet ez évben vásárolt a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztálya, Kokoschkát és egy Hecks nevű társukat borospalackokkal és poharakkal teli asztal mellett örökíti meg (67. kép).

5 Ismeretségük másik érdekes emléke egy akkoriban, 1916. július 29-én készült fénykép, mindkettőjük aláírásával, mely a két festőt és egy harmadik katonatársukat, bizonyos Sebestyén hadnagyot együtt ábrázolja (64. kép).

G Kokoschka magyar kapcsolatainak további emlékei még — Dirsztay Viktornak, kinek műveit is illusztrálta, a Schmidt-fivéreknek, a Veronika egykori tulajdonosainak és Nemes Marcellnek portréi -—sajnos mind külföldi gyűjteményekben vannak.

7 A művész 1934 őszén Otto Zarekkel együtt néhány hétig Budapesten tartózkodott, a Gellért-szállóban lakott s gyakran volt együtt Hatvány Lajossal. Sajnos képet nem vásároltak tőle s az alkalmatlan, ködös idő miatt festeni sem tudott.

8 KOVÁCS ÉVA 2 Ülő nő — kréta ; 480 X 330 mm. — Jelezve lent balra : OK. — Ltsz. 1922 — 989. — 1922-ben vásárolta a múzeum. — Hoffmann E.: Új szerzemények (O. M. Szépművészeti Múzeum, a Grafikai Osztály LXI. kiállítása) 1931. Kat. 21. sz. — Hoffmann E.: Rajzoló eljárások (a Grafikai Osztály LXVII. kiállítása) 1934. Kat. 113. sz. — „Handzeichnungen." Berlin, 1935. 18. old.) 126. tábla. — Win gl er, H. M.: id. m. Kat. 69. sz. — Wingler szerint a „Mánia" c. festmény, amelyhez rajzunk készült, valószínűleg sohasem készült el. 3 Olaj, vászon; 102 X 70 cm. — Jelezve lent jobbra: OK — Ltsz. 507 B. — 1954ben vétel útján került a Szépművészeti Múzeum Modern Külföldi Osztályára. 4 West heim, P.: Oskar Kokoschka — Das Werk Kokoschkas. Berlin, 1925. 2. és 3. kép. — A miénkkel rokon plakátot, mely Kokoschka előadását hirdeti, 191 l-re teszi. — Wingler, H. M.: id. m. Kat. 169. sz. 5 Rippl-Rónai levele megjelent az Ernst Múzeumban rendezett kiállítása katalógusában (Âz Ernst-Múzeum Kiállításai XXV. Budapest, 1917.). — A pasztell-arckép jelzett, datált (1916), egykor Schmidek Tibor tulajdonában volt. — Almásy-Teleki Aukció az Ernst-Múzeumban. IV. Budapest, 1940. Kat. 369. sz. — Genthon L: Rippl-Rónai József. Budapest, 1958. 32. — „Höhle" menage — kék ceruza; 185 X 241 mm. — Jelzetlen. — Ltsz. F. 59 —135 — Kokoschka és Hecks neve, valamint a rajz címe mellett Rippl írásával szerepel még rajta: Selo és a dátum: 1916. — Selo valószínűleg Novo-Szeloval azonos a régi horvát—boszniai határon. 6 Rippl-Rónai hagyatékából ; a Magyar Nemzeti Galéria adattárában. A fényképre Dr. Genthon István hívta fel figyelmemet ; szívességét ezúton is köszönöm. 7 W i n g 1 e r, H. M.: id. m. Kat.* 56, 94 és 245. sz. 8 Hatvány Lajos szíves közlése.