Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 18. (Budapest 1961)

RADOCSAY DÉNES: A magyarországi gótikus faszobrászat határkérdéséhez. II.

Egyszerű eszközökkel faragott formái biztos kvalitásérzékről tanúskodnak, monumentalitása sajátos értékekkel gyarapítja alakját. Erényei szemléletesebbekké válnak, ha a furcsa és ügyetlenül naiv gölnicbányai feszületet állítjuk mellé,

27 vagy ha utalunk arra is, hogy ez a népművészettel immár közelebbi kapcsolatokat teremtő szobrászi törekvés a gyöngyösi feszület reális-monumentális stílusától alapvetően különböző stilizált gótikus formákat is létrehozott. A naiv bártfai (Bardejov) feszülettöredék (49. kép)

28 minden bizonnyal ugyanebbe a gótizáló együttesbe illeszthető ; a primitív podolini feszület középkori reminiszcenciái sablonosakká, szkematikusakká merevedtek. Mindkettő a barokk-kori gótizáló szobrászatnak a népművészet felé haladó áramlatáról ad számot. Szemléletesebbé teszi a gyöngyösi feszület értékeit, ha a két szentbenedeki (Benediug) feszületre is hivatkozunk, amely ötlettelen vaskossággal ismétli a Bécsben őrzött nagyszebeni (Sibiu) és a Kolozsvárt (Cluj) levő Kornis-kereszt kompozícióját, formáját,

29 vagy ha az eperjesi (Presov) diadalív-kálvária két, ugyancsak a népművészettel rokon s a megmaradt középkori feszülethez stilárisan illeszkedni igyekvő mellékalakjára is emlékeztetünk.

30 Népiessé váló feszület- vagy kálvária sorozatunk a lándoki (Lendak) és a hervartói (Hervartov) diadalív-kálváriával, valamint a sárosszentkereszti (Krizovany) Kálvária oltár feszületével egészíthető ki. Szóljunk még a korponai (Krupina) templom déli mellékkápolnájában függő Krisztusról is, amely feszületeink között újabb változatot képvisel (53. kép). Stiláris hovatartozását meghatározni könnyebb, mint az előző emlékeknél ; formáin, alakján a barokk jegyek túlsúlyra jutottak. A Megváltó lendületesen mintázott izmos, nyúlánk teste barokk korszakának tipikus szülötte, csupán a két kar, a haj és az ágyékkendő motívumában kísért a gótika emléke. Gótikus és gótizáló barokk stüus közötti különbségtétel nehézségeire utaljon még az iglói (Spisská Nová Ves) kereszt, amely több eddig felsorakoztatott emlékünkhöz hasonlóan ugyancsak gótikus szoborként kezdte pályafutását

31 s utaljon erre a vele rokon sorsú három garamszentbencdeki (Hronsky Sväty Benadik) Krisztus is. A diadalív nagyméretű feszülete,

32 az a mozgatható karú Krisztus, amely az Űrkoporsóhoz tartozhatott, 27 Szépművészeti Múzeum ltsz. 8186. A corpus magassága 90 cm. Fa. 28 Bártfa (Bardejov) múzeum ltsz. 288/53. L'art ancien en Tchécoslovaquie. Musée des Arts Décoratifs. (Paris), 1957. 268. sz. 29 Radocsa y, D.: Das Hermannstädter Kruzifix in Wien. Acta Históriáé Artium VI, 1959. 297. old. 10. jegyz. A második szentbenedeki (Benediug) feszületre Balogh Jolán hívta fel a figyelmemet. Ezúton mondok köszönetet szívességéért. Véleménye szerint mindkettő a késői XVIII. század alkotása. Az egyik a szentélyben a főoltáron, a másik a szentély külső falán, aedicula-ban áll. E két corpus-szal való összevetés alapján Balogh Jolán a nyárádremetei (Eremitul) feszület középkori eredetét is kérdésesnek tartja. Itt kell megemlítenünk, hogy a Brukenthal Múzeumban őrzött nagyszebeni (Sibiu) Atyaistent ábrázoló dombormű ugyanehhez a barokk-kori, népiessé váló gótizáló folyamathoz kapcsolódik. Roth V.: Erdély szárnyasoltárai. Magyarország Műemlékei III. Budapest, 1913. 180; Roth, V.: Siebenbürgische Altäre. Strassburg, 1916. 23, 178 — 179. old., LXXV. tábla ; Roth V.: Erdélyi oltárok. Archaeologiai Értesítő XXXVII, 1917. 97. 30 Lajta E.: Adalékok a régi magvarországi szobrászathoz és festészethez. Művészettörténeti Értesítő IX. 1960. 89 — 90." old., 3. kép. 31 Divald K: id. m. 64. old., XII. tábla ; Divald, K.: Magyarország csúcsíveskori szárnyasoltárai I. (Kny. A Magvar Mérnök és Építész Egylet Közlönye). Budapest, 1909. 22. old., 30. kép. (gótikus); Sehürer.O.- Wiese, E.: id. m. 214. old., 324. kép. (a legkiválóbb barokk feszületek közé tartozik) ; A g g h á z y M.: A barokk szobrászat Magyarországon I. Budapest, 1959. 120. 32 Henszlmann, E.: Die mittelalterliche Baukunst in Ungarn. Oesterrcichische Revue IV/X, 1866. 137 ; Dankó, J.: Münster und Abtei S. Benedicti, Szent Benedek, an der Gran. Ungarische Revue XIII, 1893. 13; Divald K.: Csúcsíveskori szárnyas-