Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 18. (Budapest 1961)

H. TAKÁCS MARIANNE: Sebastian Vrancx festménye a Régi Képtárban

tonica facevano cornice alle sculture e alle rieche decorazioni marmoree."

15 A villa a háttérben, ha a fantázia szüleményének látszik is, mégis a híres Farnese-nyaraló, a Párma melletti Villa Colorno épületére emlékeztet leginkább.

10 Itt is teraszos park van baloldalt pergolákkal, négysaroktornyú épület balluszteres tetőkorláttal, az emeletek, az ablakok beosztása és aránya csaknem teljesen egyezik a budapesti kép ciprussor mögé rejtett palotájával. A parkról és palotáról fennmaradt metszetek későbbi állapotot tükröznek, a palota azonban változatlan maradt Az előtér étkező társasága kSebasti an Vrancx oeuvre-jébenistöbb ízben előfordul. Erre vall J. Matham metszete S. Vrancx után, mely valamennyi ismert műve között a legközelebb áll a budapesti képhez. A típus ilyen formában való alkalmazása kétségkívül olasz hatásra történt. Az indítás a század második negyedében Bonifazio de'Pitati ,,Lázár lakomája" című képének köszönhető, ahol a festő első ízben ábrázolt velencei lakomát

17 a való életet tükröző módon egyházi ábrázolás keretén belül. Éppen ez a valósághoz való ragaszkodás, a mindennapi élet tárgyainak beépítése a nagyobb igényű festői művekbe, ragadta meg a polgári fejlődés magasabb fokán álló németalföldi festőket, akik otthon már hozzászoktak ahhoz, hogy a mindennapi élet köznapi jeleneteit és tárgyait festményeiken ábrázolják. Az étkező, mulató, lakmározó társaságokat ábrázoló festményeknek már több festőnemzedék óta elevenen élő hagyománya volt Németalföldön. A XVI. század utolsó negyedében németalföldi festők munkásságában számos olyan művet találunk, elsősorban Velencében és környékén, mely a vallásos tárgy ürügyón vagy akár annak elhagyásával, a terra-ferma nyaralóit és az azokhoz szorosan hozzátartozó parkokat vetette vászonra. A pergolas, szobrokkal, márvány kariatidákkal, grottákkal, medencékkel, építészeti és szobrászati elemekkel telerakott parkokat divatos öltözetű vendégekkel és karneváli vigasságot ünneplő néppel töltötték meg. A józan észak fiaira különös hatást tehetett ez a farsangi kavargás, komédiák és komédiások szüntelen jelenléte, amint azt a magyar Bethlen Miklós is 1665-ben Velencében jártában a város hét érdekessége között felsorolta : ,,Az ő farsangi sok ezer maszkarájok, bolondságok ; mely ál orcák alatt mind országos titkos jó és gonosz dolgok, mind privatus embereknek, úr, pap, barát és község szörnyű paráznasága! mennek végbe..."

18 Ha a velencei mesterek festményein fel is tűnik a lakomázó társaságok ábrázolása, az északiak már ezekhez kapcsolva a karneváli jeleneteket, színészeket, bohócokat is ábrázolták kisebb igényű, a polgári ízlés kielégítésére szánt képeiken. Lodewyck Toeput (Pozzoserrato) példának okáért számos ilyen jelenetet örökített meg. Ha az egykori, a budapesti Karácsonyi-gyűjteménnyel árverésre bocsátott karneváli képet kvalitása és formai bizonytalanságai miatt nem is tekinthetjük a mester sajátkezű alkotásának, inkább talán egy metszete után készült kompozíció15 Molmenti, P.: La Storia di Venezia nella Vita Privata II. Bergamo, 1906. 387. Az ugyancsak itt közölt Bembo-féle leírás (Gli Asolani) mintha csak a Vrancx-i parkot vette volna mintának : „. . . partito per lo mezzo da un largo e ombroso pergolato di viti, ornato da aiule di fiori, verdi prati, siepi di ginepri, selvette di lauri, rallegrato dal mormorio dello acque zampillanti da una fonte nel sasso vivo dclla montagna . . .". Id. m. 391. 16 D ami, L.: Il giardino Italiano. Milano, 1924. CCCXXXI és CCCXXXII. tábla. A könyvben lefektetett elvek szerint az olasz villa tervezőjének fő törekvése : ,,di creare un paesaggio e un'intesa propizia tra la massa della casa e la massa della verdura. ' ' 17. 17 Különösen szívesen alkalmazott hasonló jeleneteket Paolo Veronese és később Jacopo Tintoretto is nagyobb kompozícióin. 18 Bethlen Miklós Önéletírása. Budapest, é. n. (Tolnai Gábor gondozásában) 209. 9 Bulletin 18