Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 18. (Budapest 1961)

BALOGH JOLÁN: Gótikus Madonna szobrocska Spanyolországból

GÓTIKUS MADONNA-SZOBROCSKA SPANYOLORSZÁGBÓL Múzeumunk Régi Szoborosztálya 1959-ben egy jellegzetesen gótikus márvány Madonna-torzót vásárolt. A finom szobrocska (18. és 19. kép) kis méretei (46 cm) és töredékes volta ellenére is monumentálisan hat. Lendületes felépítése a nagy szobrászathoz kapcsolódik. Eimen ezért — jóllehet torzó és részleteiben elnagyolt — mégis nagyon érdekes problémákat vet fel. Az első a történeti proveniencia kérdése. Erre nézve volt tulajdonosa szabatos és részletes felvilágosítást adott : a szobrocskát az 1920-as években Bárczy István, Budapest egykori polgármestere Burgosban vette. Ezt a közlést a spanyol gótikus szobrokkal való egybevetés a legteljesebb mértékben igazolja. Ugyanis a gótikus S vonalban felépített, karcsú szoboralak feltűnően szép és előkelő drapéria-vetése, és ennek egyes motívumai a legszorosabban összefüggnek a spanyol gótikus Madonnaszobrok egyik sajátságos csoportjával. Ez a kapcsolat viszont átvezet a stílustörténeti kérdésekhez. A szobrocska stílusának, felépítésének legjellegzetesebb tényezője éppen a drapéria : a karcsú testhez simuló, egyszerű, de mégis hallatlanul monumentális vonalvezetéssel leomló ruha, amelyet a köpenynek kétoldalt a két könyök alá tűrt, teljesen szimmetrikusan elrendezett redői kísérnek. A ruha függőleges redőit és ezzel együtt a karcsú alakot még különlegesen hangsúlyozza a magas derékra helyezett övnek elöl hosszan lehulló vége. Ugyanezt a drapériavetést megtaláljuk három spanyol Madonnaszobron : Toledo, székesegyház (24. kép),

1 Illescas (Toledo mellett), ferences templom (26. kép),

2 Palencia, székesegyház (27. kép).

3 Ezekkel a szobrokkal a mi töredékünk csaknem szószerint megegyezik, csupán a jobb kéz tartása más, és különleges motívum rajta a köpenyt összefogó jelképes mellboglár : Dávid csillaga. Viszont a hosszú öv és a redők vonalai szinte azonosak, még a jobb kar alá tűrt köpenyszárnynak felül kibukkanó csomója is megismétlődik mindegyik szobron mint jellegzetes motívum, mely más spanyol szobrokon

4 is előfordul. Georg Weise a három spanyol szoborról ezeket írja : „So eng ist die sich bis auf die kleinsten Einzelheiten der Gewandfalten erstreckende Übereinstimmung der Madonnen von Toledo, Illescas und Palencia, dass wohl mit dem Export aus der nämlichen Werkstatt gerechnet werden muss. Möglicherweise mag diese in Toledo ihren Sitz gehabt haben."

5 Kétségtelenül ugyanehhez a toledói csoporthoz kapcsolódik a budapesti szobrocska is. Mindazonáltal úgy tűnik, hogy korban megelőzi a három spanyol1 Weise, G.: Spanische Plastik aus sieben Jahrhunderten. Bd. I. Reutlingen, 1925.; Bd. II. Text, Reutlingen, 1927. 70. old., 36. kép. 2 Weise, G.: id. m. I. 31. old., 82. kép ; II. Text. 71.; Bd. II. Abbildungen, Reutlingen, 1927. 61. tábla, 3 Weise, G.: id. m. II. Text. 70.; II. Abbildungen. 60. tábla. 4 Ma ver, A. L.: Mittelalterliche Plastik in Spanien. München, 1922. 5. tábla. 6 Weise, G.: id. m. II. Text. 71.