Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 18. (Budapest 1961)

VARGA EDITH: Az egyiptomi gyűjtemény késői kori szobrászmintái

kvadrátos beosztását a műhely egyik gyakorlottabb kőfaragója készítette

13 az inas számára. A négyzetes hálózat az egyiptomi szobrászatnak a XXVI. dinasztiától használt akadémikus kánonja szerint készült, és az alakot a teljes méret nagyságának megfelelő, illetve azt osztó egységekből építette fel.

14 A budapesti példány hátoldalán a buszt alábbi részleteit indokoló fő-, illetve segédvonalak láthatók (6. kép): AA—BB a fej szélessége (fülek nélkül) CC középtengely a segédvonalak ß a nyak vége y az áll vége à a felső ajak felső széle e a szemtest alsó széle C a szemtest felső széle i] a homlokszalag alsó szegélye •& a fül felső vége i az ureus alsó vége Egység : 0,023 m. A bal oldalon az a és ß vonalak folytatódnak (7. kép), melyeket vertikális felezővonal oszt ketté ; a buszt alját (8. kép) pedig az AA és BB vonalak tagolják, középen egy főtengellyel. A fejen a kezdetleges, durva és sikertelen kidolgozás ellenére is kiütköznek azok a konvencionális vonások (puffadt arc, vastag száj és puha, kerek áll), amelyek alapján a darabot a ptolemaios-kor valamely szobrászműhelyének termékei közé sorolhatjuk. Reliefekhez készített szobrászminták A relief-minták anyaga tematikailag és technikailag számos kisebb csoportra tagozódik ; többek között a tematikus reliefekhez (különféle istenek, állatok és jelenetek alakjaival) és a hieroglifákhoz készített minták darabjaira. Mindkét együttes — hasonlóan a királyfej-modellekhez — a hálózatos kőlapon felrajzolt vagy alig elkezdett daraboktól a színvonalasabban vagy gyengébben kidolgozott példányokon keresztül a relief-mintákról vett stukkó-öntvényekig a szobrászműhelyek termésének bőséges és változatos anyagát tárják elénk. A technikai kidolgozásban alkalmazott azonos elvek tematikai különbözőségük ellenére is műfajilag egységes csoportba olvasztják őket. Csak egyetlen, egyik válfajhoz sem kapcsolódó kis csoport válik ki közülük ; a negatív minták példányai. Ezek közé tartozik a Szépművészeti Múzeumnak főnix alakját ábrázoló negatív szobrászmintája. 13 Számos hálózattal ellátott blokk és kőlap maradt fenn, amelyeken még nem kezdték el a kívánt téma kidolgozását [= E d g a r, C. C: i. m. nos 33400, 33467, 33468 ; Papirusz-illusztráció egy behálózott blokkon levő szfinx-rajzával = B o r c h a r d t, L.: Sphinxzeichnung eines ägyptischen Bildhauers. Amtliche Berichte aus den Kgl. Kunstsammlungen, Jahrg. 39. (1917 —1918). 106 — 110.], vagy a hálózaton előrajzolt alakok körülvágásához kezdett hozzá a kőfaragó (M a 11 h i e u, M. E.: Les monuments de l'Egypte Ancienne aux Musées d'URSS. Moscou, 1958. oroszul, n° 105, etc.). 14 A proporciók kánonjára vonatkozóan lásd : E d g a r, C. C.: Remarks on Egyptian ,,

sculptors' models". Recueil de travaux. . . 1905. fasc. III—

IV. 137 —150; újabban: I V e r s e n, E.: Canon and Proportion in Egyptian Art. London, 1955. — Az egység természetesen a darabok mérete szerint változik.