Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 17. (Budapest 1960
RADOCSAY DÉNES: A magyarországi gótikus faszobrászat határkérdéséhez I.
A négy mellékszobor közül a Szt. Katalin a XVI. század első évtizedének tipikus alkotása, enyhén előrehajló testtartás, kissé aszimmetrikusan mintázott arc, vagy szempár, könnyedén, bőven omló redőzet, egyszerű, zárt kontúrvonal jellemzi alakját. A másik három tudatosan az ő kompozícióját, stílusát igyekszik követni. Hozzá hasonlóan lágyan mintázottak az arcok, egyszerű „gótikus" lendületnek és törésűek a köpenyszárnyak, zártak a kontúrvonalak. Félreismerhetetlen a szándék, hogy a négy, helyesebben a Madonnával együtt az öt szobor szerves stiláris egységet alkosson. A barokk szobrász, aki új főoltára architektúrájában, díszítő részleteiben természetes magátólértetődéssel követte korának stílusigényeit, itt, a gótikából átmentett oltárszekrény keretein belül, az ő művészi iskolázottságától idegen, vagy legalábbis eltérő stílusegység visszaállítására vállalkozott, Későbbi feladat lesz e két stíluskorszak egymást-megértéséről szólani — említsünk most csupán annyit, hogy a barokk szobrász, bár kitűzött feladatát jól oldja meg, a kisebb részletekben mégis elárulja magát. A három kisméretű mellékalak arca teltebb, kerekebb, szabályosabb Szt. Katalinénál, hajfonataik hullámosabbak, göndörebbek, ruharedőik keményebbek, kiszámítottabbak (az egyik felsőtestén barokk, alul félkörívesen végződő s bojttal díszített mellény), kontúrvonalaik szélesebbek, változatosabbak. Fejükön széles levelekből alakított koronák, amilyenek a XIV. század során voltak divatban s amelyek szokatlanok már a XVI. század első évtizedeiben — valószínűleg Szt, Katalin koronája is a másik hárommal együtt készült. E fő vonásait tekintve rokon, de a kisebb részletekre figyelve mégis különböző stílusjegyek vonják meg a középkori és a XVII. századi figurák közötti stiláris határvonalat. A mosóci (Mosovce) Szt. Fülöp és Jakab oltár megújított, predellája talán új, oromzata, díszítő faragványai feltehetően kiegészítettek, esetleg részben át is alakítottak. Szobrai, képei gótikusak. 3 Az oltár renoválásának története ismeretlen. Szekrényfigurái sértetleneknek látszanak, Szt. Fülöp feje azonban újabb, valószínűleg a XVIII. század műve. A barokk szobrász itt is, ahogy leibici pályatársa is, a gótikus stílusegység helyreállítására törekedett. Szt. Fülöp feje lágyan göndörödő ritkás hajával, hosszabb, egyenes szálú szakállával különbözik ugyan ifj. Jakab fejétől, de a haj és szakállkezelés e módja a gótikus szobrászatban nem ismeretlen s a lapos redőkkel barázdált, lágy esésű, nagyobb töretlen felületeket mutató test stílusával csendül össze. A zsegrai (Zehre) 1400 tájára keltezett Mária oltárnak a leibicihez hasonlóan csak a szekrénye maradt meg. A Madonna szobor mögött, a szekrény falán 1510 vagy 1516 évszám tanúskodik első restaurálásáról, majd második javítására 1663ban került sor. Wiese szerint Mária jobb oldalán a ruharedőket a XVII. században egészítették ki — nem nehéz tehát ez újabb, a gótika szellemében folyó barokk renoválást az 1663-as évszámhoz kötni. 4 3 D i v a 1 d K. : Csúcsíveskori szárnyasoltárok Bars és Turóc vármegyében. A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye XLV, 1911. 550: GüntherováMavero v á, A. : Prispevkv k dejinám vytvarného umenia v Turci. Sbornik Muzeálnej Slovenskej Spolocnosti 'XXXIV —XXXV, 1940—1941. 57, 60—61. old., 6. kép. 4 ÉberL. : Középkori szobrok, barokk oltárok. Arohaeológiai Értesítő XXXIV, 1914. 33 — 35. old., 3. kép; Schür er, O. — Wiese, E. : Kunst in der Zips. (Erster Bericht . . .) Zeitschrift des Deutschen Vereins für Kunstwissenschaft III, 1936. 225 ; Schür er, O.— Wiese, E. : Deutsche Kunst in der Zips. Brünn —Wien— Leipzig, 1938. 62, 185. old., 198. kép; Kamp is A. : id. m. 86 — 87 ; D u t k i e w i c z, J. E. : Malopolska rzezba sredniowieczna 1300 —1450. (La sculpture du moyen-âge en Petit Pologne.) Krakow, 1949. 128, 132; B a 1 o g h, J. : L'origine du style des sculptures en bois de la Hongrie médiévale. Acta Históriáé Artium IV, 1957. 233. old., 14. kép ; Könyvismertetés. Bulletin Monumental CXV, 1957. 296.
