Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 17. (Budapest 1960

PIGLER ANDOR: Freskókartonok isméteit felhasználása

FRESKÓKARTONOK ISMÉTELT FELHASZNÁLÁSA Míg a XIV. századi olasz freskófestészetben kartonok alkalmazása nem mutatható ki,

1 annál nagyobb jelentőségre tesznek szert ezek a technikai segédeszközök a quattrocento közepétől kezdve. Abban a párját ritkítóan gazdag falfestménygyűjteményben, amely a Szépművészeti Múzeum egyik különlegessége, számos példa igen jól szemlélteti a karton szerepének nyomait, vagyis a kartonról az intonaco-ha, hegyes pálca segítségével átnyomott és abban árkok alakjában rögzített körvonalakat. Mellesleg, éspedig megint a Szépművészeti Múzeum egyik kimagasló darabjával kapcsolatban, arra is rá lehet mutatni, hogy az érett reneszánsz korában a karton nem kizárólag a freskófestészetnek volt nélkülözhetetlen kelléke, hanem hellyel-közzel a fára festett függőképek tervezésében, kivitelezésében is felhasználták. Gaudenzio Ferrari remekére, „Krisztus siratása"-ra utalunk, amelynek előkészítő kartonja tudvalevőleg fennmaradt a torinói Accademia Albertinában.

2 Ami a freskófestést illeti, a karton megkönnyíti, úgyszólván kényelmesebbé teszi a kompozíció előkészítését. Korlátlanul ad módot kísérletezésre, javításra, minthogy a művésznek itt még nem kell olyan záros határidőre dolgoznia, mint a nedves vakolaton. Van ezenkívül a karton módszerének egy további, bár csak ritkán igénybe vett előnye is : lehetővé teszi a kompozíció többszörösítését. Ha a vonalrendszernek a friss vakolatra átmásolása nem nagyon viselte meg a rendszerint vékony, beszakadásra hajlamos papírt, azaz kartont, úgy ez tetszés szerint felhasználható lesz más helyen, más összefüggésben is. Minél kisebb méretű a karton, illetve az egynapi freskómunkához leszabott kartondarab, természetszerűleg annál kevésbé szenved majd az első alkalommal, s annál inkább nyújt lehetőséget arra, hogy rajzát később más falra is átmásolják. Mégis, bármilyen magától kínálkozó a kartonnak másodszori, sőt esetleg ezen is túlmenő felhasználása, ilyen többszörösítő eljárásnak csak igen kevés emléke ismeretes az olasz reneszánsz festészet köréből.

3 A művészek becsvágya általában visszariadt a megérlelt formakincsnek pusztán mechanikus ismétlésétől. Ahol ilyennemű ismétlés mégis előfordult, ott a karton másodlagos felhasználása igen nagy valószínűséggel valamely tanítvány vagy műhelyi segéd számlájára írható, sőt az illető műhely üzemszerű fejlettségére enged következtetni. Bizonyára ilyen körülményekkel kell számolni a megismételt felhasználásnak alább röviden ismertetett egyik esetében is. Varallo piemonti városkának Santa Maria delle Grazie templomából, amely elsősorban Gaudenzio Ferrari két fiatalkori falfestmény-sorozatáról nevezetes, nem1 Oer tel, R. : Masaecio und die Geschichte der Freskotechnik. Jahrbuch der preuszischen Kunstsammlungen. LV, 1934. 229 — 240. 2 Lásd a Régi Képtár 1954. évi katalógusát, 192. 3 Meder, J. : Die Hand Zeichnung. Wien, 1919. 525. 8 bulletin 17 1 13